Gyulafirátót, premontrei romok

Rátold Mátyás IV. Béla király tanulótársa, később kancellárja volt, Esztergom érseke 1239-ben lett. A gyulafirátóti monostort az 1240 előtti években alapította. A premontreiek működésükkel a francia műveltséget honosították meg a területen.
A Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt templom és monostor építése egyszerre történt a korszak szellemének megfelelően, egyszerű román és kora gótikus stílusban. A templom egyenes záródású főszentéllyel és mellékszentélyekkel rendelkezett. Kereszthajója és három-három pillérrel megosztott hármas hajója, valamint nyugati végén bejárati előcsarnoka volt. A bordás keresztboltozott épületben déli irányban csatlakozott a sekrestye, a káptalanterem, egy folyosó, valamint az ebédlő.

A francia származású premontrei szerzetesek a kétszintes épületben laktak. A templom és monostor a török időkig működött, majd a vidék elnéptelenedése után a 17. századtól folyamatosan pusztult. Napjainkban a templom és a kolostor néhány boltíves helyisége és több méter magas falainak részben rekonstruált részei láthatók. A feltárást és a helyreállítást az Országos Műemléki Felügyelőség végezte 1964-65-ben. Napjainkban Veszprémhez tartozó gyulafirátóti település északi részén állt egykor a Rátoldok vára vagy kastélya. Ennek feltáratlan maradványai a református templom mögötti Kálvária-domb mélyén találhatók.