Nezsider lakótorony romjai

Eredetileg gyepüvidéki besenyő település, első említése 1209-ből Villa Sumbotheil (Szombathely) néven, ami piactartási jogára utal. A valószínűleg fejlett települést a tatárjárás söpörte el, ezt követően német telepesek népesítik be (1282-ben már újra él a falu, melyet ekkor már Neusiedel-nek, azaz Újtelep-nek hívnak), német lakosait egy 1313-as oklevél mint vendégeket (hospites) említi. Ekkor már állt a település régi temploma is. 1427-ben a szentgyörgyi és bazini grófok voltak az urai. 1440-ben várában éjszakázott a menekülő Erzsébet királyné a fiával Lászlóval, akinek az apja Habsburg Albert király volt. 1517-ben II. Ulászló királytól vásártartási jogot kapott. I. Ferdinánd borkiviteli joggal ruházta fel Nezsidert. A hódoltság idáig nem terjedt ki, de a község a végvári portyákat sűrűn megszenvedte, a Tábor-dombon működő őrállásból füstjelekkel figyelmeztettek a török veszélyre.

Az 1920-as trianoni békeszerződéssel Ausztriához került. Neusiedl am See az osztrák közigazgatásban nem sokkal az elcsatolás után, 1926-ban városi rangot kapott. A főúttal párhuzamos Wagram-magaslaton áll a 12. századi királyi vár maradványa, egy lakótorony romja. Itt élt az utolsó Árpád-házi király özvegye is a 14. század elején. A kuruc háborúk idején a vár volt az Öreg Sánc, azaz a Fertőt a Dunával összekötő védelmi vonal déli hídfője, mely ellen is állt a kuruc ostromoknak.