Kismartoni Kálvária-hegy

A Fertő-tó környékének legkülönlegesebb építészeti emléke az egyedülálló kismartoni Kálvária-hegy a szorosan mellé épült Haydn-templommal és a mauzóleummal.
Esterházy Pál herceg álmodta meg a nagyszabású komplexumot, először a Kálvária mesterséges dombja készült el a stációkkal, majd a kápolna, melyet végül 1707-ben szenteltek fel. Az épületegyüttes túloldalán lévő Hegyi-templom (Bergkirche) építése 1715-ben kezdődött el, amit az 1713-ban pestisben elhunyt herceg már nem ért meg. Az építés nagy szünetekkel egészen 1803-ig folytatódott.

A Hegyi-templom közismert neve Haydn-templom, mivel az itteni orgonán maga a mester is több ízben játszott, itt is mutatta be néhány művét, és halála (1809) után 1820-tól ide is temették el. A Haydn-mauzóleumot később 1932-ben építtette Esterházy V. Pál herceg.

A rendkívül különleges, részben a domb belsejében, részben a tetején kanyargó passióút a kápolnában kezdődik az első stációval. A kápolnába vezető széles lépcsősor két oldalán angyalszobrok állnak, a homlokzaton az Esterházy-címert láthatjuk. A kápolna főoltára tulajdonképpen a keresztút első állomása, a barlangszerű fülkében, „Jézus az Olajfák hegyén” látható, előtte egy dúsan aranyozott baldachinon áll a híres kegyszobor. Az 1690-ben készült, karján a gyermek Jézust tartó Madonna szobra eredetileg Nagyhöflányban volt. A kuruc csapatok támadása idején, 1707-ben, mikor a környezetében minden felégett, a szobor csodálatosképp épen maradt. A csodaként tisztelt szobrot 1711-ben vitette a herceg a kismartoni Kálvária-kápolnába. A kápolnától kanyargó folyosók mentén, barlangszerű fülkékben, kis kápolnákban láthatjuk a keresztút stációit. Összesen 24 látványos stáció idézi vissza rendkívül életszerűen a történetet. A legmagasabb ponton találjuk a Szent Kereszt-kápolnát, az utolsó jelenetekkel. A domb tetejéről szép kilátás nyílik a városra.

A kálvária túloldalán lévő templom oltárképe Stephan Dorffmeister alkotásának másolata, az épület különleges értéke az 1797-ben készült orgona, melyen még Haydn is játszott. A templomban 1820-ban temették el a zeneszerzőt, egykori sírköve a karzat alatt látható. A bejárattól balra találjuk az 1932-ben épített Mauzóleumot a díszes, fehér márványból faragott szarkofággal. Joseph Haydn története 1809-es halála után is érdekes fordulatokat vett. Az eredetileg Bécsben eltemetett művész koponyáját ellopták, hogy tanulmányozhassák rajta a rendkívüli tehetség, a zsenialitás jeleit. Igazából ez csak az 1820-as újratemetéskor derült ki, amikor Kismartonba szállították és a Bergkirchében újra temették volna a művész földi maradványait. A rendőrség hamar megtalálta az elkövetőket és a koponyát is, azonban később kiderült, nem a valódi koponyát temették el a testtel együtt. A Haydn-koponya, kalandos útja során egész 1954-ig külön volt a testétől, utoljára egy bécsi múzeumban volt kiállítva, majd 1954 június 5.-én, egy hatalmas ünnepség keretében tartották meg az újraegyesített földi maradványok temetését. A sors különös fintora, hogy a Haydn-mauzóleumot is építtető Esterházy Pál herceg nem lehetett ott a szertartáson, mivel a kommunista Magyarországon épp 15 éves börtönbüntetését töltötte.