Borostyánkő vára

A Borostyánkői-hegység a Keleti-Alpok folytatása a történelmi magyar-stájer határon. Borostyánkő Lánzsér mellett a Nyugat-Dunántúl legmagasabban fekvő vára, jó levegőjű vidéken, erdők és hegyi legelők között épült. A vár neve jellegzetesen nyugati típusú, igazi német eredetű várnév. Bärenstein, azaz Medvekő. Arra az időre utal, amikor a környéken, a Keleti-Alpok hegyeiben medvék is kóboroltak. Mintegy rímel rá a közeli stájer Bärnegg vár elnevezése. A magyar Borostyánkő név utólag, népetimológiás úton keletkezett, úgy hogy nem fordították le az eredeti német nevet, hanem a hangzását utánzó magyar nevet kapott.
Régebben szokás volt azt hinni, hogy minden régi várat a király épített. Ez azonban egyáltalán nem törvényszerű. A német eredetű és stájer rokonaikkal a 13. században is kapcsolatot tartó Héder nemzetségbeli Kőszegiek nyugodtan adhattak német nevet a birtokukon épült várnak. Erre utalhat a környék német telepeseinek 'hienc' neve is, ami elég nagyfokú hasonlóságot mutat a Kőszegiek III. Béla korában élt Aenz nevű tagja nevével. Vagyis akár ő lehetett a telepítő, aki létrehozta az addig gyéren lakott magas hegyvidéken fekvő uradalmat. A környék német népességének betelepedését éppen ezekre az időkre keltezhetjük.

A vár megépítésére nyilvánvalóan a magyar-német történelmi határvonal megszilárdulása után került sor. Első felbukkanása is egy osztrák-magyar határmenti háborúhoz fűződik. Geregye nembeli Pál, a Vas megyében is birtokos báró érdemei közt említi egy IV. Béla által kiadott oklevél, hogy "mikor a németek egy időben két várat, tudniillik Borostyánkőt és Langecket elfoglalva tartottak, mint a személyünket és uralmunkat sértő jogtalanságok serény üldözője a parancsunkra gyűjtött sereggel a mondott várakat körülfogta, s az ellenség kezéből vitézül és erélyesen kiragadta." Az esemény 1230-ban, még IV. Béla ifjabb királysága idején történ1270-ben Kőszegi Henrik viszont átadta II. Ottokár cseh királynak. Ezt úgy kell érteni, hogy fellázadt V. István ellen s várait az Ausztriát is uralma alatt tartó cseh király védelme alá helyezte. 1284 elején IV. László király serege eredménytelenül ostromolta az újból és újból fellázadó Kőszegiek várát. Egy évvel később a vár alatt Kőszegi Iván csúfos vereséget mért a Hermann Landenberg sváb marsall vezette nagy német-osztrák seregre. A Stájer rímes krónika írója, Ottokar von Horneck szerint ilyen dicsőség a németekkel szemben ember emlékezet óta nem érte a magyarokat. Ekkor a lövők - mai Alsó- és Felsőlövő névadói - súlyos veszteséget okoznak a németek közt, akik kénytelenek voltak kegyelemre megadni magukat. 1289-ben, Albert osztrák herceg hadjárata során nem is merik megtámadni. Azon kevés várak egyike volt ekkor, melyek az oszták támadást követően is a Kőszegiek kezén maradtak.

1340-ig a Kőszegieké, ekkor a tartományurak leverésekor I. Károly király elkobozza tőlük. 1388-ig királyi vár, ekkor zálogba, majd 1392-ben adományul kapják a Kanizsaiak, akiknek 1389-ben a király engedélyezi kijavítását. 1445-ben IV.Frigyes német király elfoglalta, aki gyámfia, V. László nevében Walter Zebinger nevű tanácsosának adta. 1463-ban Thomas Zebinger birtokában volt. Több rövidebb idejű osztrák zálogbirtokos után 1486-ban Mátyás adományaképpen Hans von Königsbergé lett. Ehrenreich von Königsberg a bécsi Haditanács, a Hofkriegsrat első elnöke volt. Az ő megrendelésére 1556-tól épül ki Francesco Pozzo tervei alapján a vár korszerű bástyás védőöve. Borostyánkő a Königsbergeké volt 1644-ig, amikor Batthyány Ádám megvásárolta tőlük. Hivatalosan 1647-ben inkorporálták, azaz újra Magyarország része lett. Batthyány Ádám megrendelésére ezután Filiberto Luchese építész és Antonio Tempesta festő dolgozott belső átalakításán, dísztermének mitológiai képekkel történő kifestésén. 1864-ben Edward Egan veszi meg a Batthyány családtól. 1892-1951 között az Almásy családé volt. Itt született 1895-ben a híres Afrika-kutató és felfedező Almásy László. A vár ma is magántulajdonban van, sajnos szinte mindig elzártan a látogatók előtt.. A várban egykor alkimista műhely, fegyvertár és kínzókamra is volt. Fehér asszony nevű kísértetet is emlegetnek Borostyánkő termeiben.