Esztergom vármegye

Címere

Esztergom vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Esztergom központtal.
Esztergom vármegye a Duna mindkét partján feküdt. Határai északon Bars, keleten Hont és Pest-Pilis-Solt-Kiskun, délen és nyugaton Komárom vármegye voltak. 1077 km²-es területével az ország legkisebb vármegyéje volt.

Esztergom vármegye földje a Duna bal partján többnyire 107–150 m magas termékeny lapály, melyen csak Farnad 

és Magyar-Szölgyén, valamint Béla és Kőhid-Gyarmat vidékén emelkednek hullámos dombok (egészen 276 m magasságig). A Duna jobb partja többnyire hegyes. A vármegye délkeleti részében a Pilis hegycsoport végső nyúlványai ágaznak szét.
Legmagasabb emelkedései, a Dobogó-kő (700 m) és a Keserűshegy (641 m) a vármegye határán vannak, s kiváló természeti szépségeket rejtenek magukban. E hegyek nyúlványai egészen a Dunáig ereszkednek, melynek völgye Esztergom és Dömös közt gyönyörű völgyszorossá válik.

Eszergom vármegye székhelye, Eszergom /1914/