Lendvai vár

 

A település a török harcok alatt viszonylag keveset szenvedett. A 16. – 17. században a reformáció egyik fontos szellemi központja volt nyomdával, híres prédikátorokkal. A törökök végleges kiűzése után, 1690-1705 között alakították ki az Esterházy hercegek a vár jelenlegi alakját. Lendvát több földrengés is sújtotta, 1838-ban pedig tűzvész pusztította. 1848 szeptemberében és 1849 júniusában nemzetőrei visszaverték Jellasics horvát bán csapatainak támadását. 1867-ben járási székhely lett, gyors fejlődésnek indult.
Alsólendva vára a Bánffyak korában a várdomb alatt fekvő várossal jelentős végvári erődítmény volt. Jellegéről, nagyságáról néhány korabeli rézmetszet tanúskodik. Régészeti források és ismert történelmi adatok bizonyítják, hogy a vár már a 13. században létezett, első ura a Bánffy dinasztiát megalapozó III. Hahold volt, aki felvette a Lendvay előnevet.  A Bánffyiak a várat és a Lendva-vidéket a 17. század közepéig birtokolták. Érdekességként említhető, hogy az erődítmény falai között Mátyás király is néhányszor megfordult, valamint ott aludt Hunyadi Mátyás olasz arája, később második felesége Beatrix nápolyi királylány, valamint a király anyja, Szilágyi Erzsébet. A vár, illetve várkastély mai formáját a 18. század közepén kapta, amikor a romos épületet az új tulajdonos, az Esterházy főúri család – hálából – az adományozó Lipót császár, illetve király tiszteletére L-alakú barokk kastéllyá építtette át (az L betű a király kezdőbetűjét jelképezi). Az átépítés alaprajza már a 18. század elején elkészült. Ma a várban a Lendvai Galéria és Múzeum Intézet működik. Az épület különféle kiállításoknak ad helyet, egyebek mellett itt tekinthető meg a Lendva híres szülötte, Zala György szobrászművész tiszteletére berendezett emlékszoba is.

 

Figyelmedbe ajánljuk:

   
     

Muraszombati várkastély-30 km

Beltinci Zichy várkastély-22 km

Battyánfalva vára-27 km