Soproni tűztorony

A római falmaradványokra épült várostorony Sopron jelképe. Alsó hengeres része a 13. századtól a városfalak északi kaputornyaként szolgált. Mai alakját, barokk körerkélyét és sisakját az 1676-os tűzvész után nyerte el, amiben a torony teljesen leégett. A Tűztorony őrei fontos feladatot láttak el: figyelték a vidéket,  jelezték, ha valahol tűz ütött ki, éjjel lámpással, nappal színes zászlókkal. Azt is jelezték, ha idegen katonák, vagy idegen bort szállító szekerek közeledtek a város felé. A muzsikáláshoz is érteniük kellett, mert a városi tanáccsal kötött szerződésük szerint esküvőkön, temetéseken vagy városi mulatságokban ők szolgáltatták a zenét. Trombitaszóval figyelmeztették a soproniakat az idő múlására, amelyet negyedóránként jeleztek a körerkélyről.

A Tűztorony tetején látható kétfejű sas II. Ferdinánd király és Eleonóra királyné ajándéka az 1622. évi országgyűlés és királyné koronázás emlékére. Végleges helyére, a torony tetejére, csak a tűzvész után a Lipót császár névnapjára rendezett ünnepségek során került, ekkor szólalt meg újra a megjavított óra is.
A torony a hűség jelképe is: az 1921. december 14-i népszavazáson Sopron és nyolc község a Magyarországhoz való tartozás mellett döntött. Ennek emlékére készült 1928-ban a barokkos kapukeret Hikisch Rezső tervei alapján. A felette elhelyezett szoborcsoport - Hungária maga köré gyűjti a város hűséges lakóit - Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotása. A Tűztorony erkélyéről gyönyörű kilátás nyílik a városra és környékére. Az épületben működő új látogatóközpontban minden érdeklődő felvilágosítást kaphat a Soproni Múzeum további kiállításairól is.