Siklósi vár

A várat először egy 1294-es oklevélben említik, amikor a Kán nemzetségbeli Suklosiak a birtokosai. 1387-ben Zsigmond király a várat elkobozza és a Garai-család nádori ágának adományozza. A Garaiak egy évszázadon át birtokolták, fejlesztették a várat gótikus stílusban. 1482-ben a vár újra királyi birtok lett, Mátyás király pedig fiának, Corvin Jánosnak adta. 1507-ben Perényi Imre ostrommal foglalja el a várat.A Perényiek átrendezték, és a reneszánsz szellemében átépítették a várpalotát. Perényi Imre és második felesége Kanizsai Dorottya életük nagy részét a várban töltik, de az 1526-os Mohácsi csata után Dorottya elhagyja Siklóst, először Németújvárra majd Sárvárra költözik, a nádor fia pedig Sárospatakra. Siklós várát Szulejmán szultán serege 1543-ban foglalja el és majd 150 éven át jelentős katonai támaszpontként használja.
Siklós várát Szulejmán szultán serege 1543-ban foglalja el és majd 150 éven át jelentős katonai támaszpontként használja. Siklós visszafoglalása után gróf Caprara Eneas császári generális kapja meg, aki hozzákezd a ma is álló hatalmas várkastély kiépítéséhez, de halálával félbe marad a munka. A kastély befejezése már a Batthyány család nevéhez fűződik a 18. században. 1873-ban Benyovszky Lajos pozsonyi ügyvéd vásárolja meg a várat és ők az utolsó birtokosai. 1929-ben műemlékké nyilvánították, 1944-ben a Honvédkincstár vásárolta meg és átalakítani kívánta. A megbontott és a világháború során erősen megrongálódott várnak 1955-ig nem volt gazdája. Baranya megye Tanácsa saját kezelésbe vette és helyreállította. A vár az állam tulajdona. 2000-ben a vár kezelését a Siklósi Várszínház Kht. vette át, ami ma már Nonprofit Közhasznú Kft.-ként működik.