Rádpusztai Árpád-kori templomrom

Lelle és környéke évezredekkel ezelőtt is lakhelyül szolgált különböző népcsoportoknak. Már a IV. évezredben itt tanyázó „dunántúli vonaldíszes kerámia népe" is hagyott emlékeket a Kishegyi-dűlőben talált cseréptöredékek formájában. A bronzkor és a korai vaskor üzent a rádpusztai leletek révén. Itt kerültek elő római kori emlékek is: egy kemence maradványai.

A puszta közelében, az ide vezető út mellett késő római korból származó teleperés temetőt tártak fel, távolabb egyes sírokat találtak. Ugyancsak a rádi határban négy lakógödröt és öt tűzhelyet sikerült kibontani a talajból. De találtak itt állati csontokat és vassalakot is ebből az időből. A római korban épült az a Had-út vagy Nagy-út, mely a mai település központjában haladt el. Irmapusztán népvándorlás kori kerámia töredékei kerültek elő, a honfoglalás idejéből pedig egy temető maradványait tárták fel a régészek.

A város legnagyobb értéke, nem túlzás azt mondani: kincse, a település jellegét meghatározó természeti adottsága maga a Balaton. Bársonyos vize jó évszázada vonzza szerelmeseit. Négy kilométernyi partszakaszának fele betonnal kiépített, fövenyes talajával strandolásra kiválóan alkalmas része a tónak. Növeli értékét sajátos mikroklímája: az északról érkező egészséges levegő, amely a tó felett megtisztulva érkezik a déli partra.

E sajátos természeti képződmény - a tó, a levegő, no meg a csodás panoráma harmonikus egysége vonzotta ide a villatulajdonosok százait, és csalogatja vissza évről évre a bel-és külföldi turisták tízezreit. A város természetesen nem csak az északi határaként is szolgáló partszakaszon kínál szórakozást, élményt nyújtó látnivalókat. A belváros virágpompában díszlő terei, utcái, különböző korokat, építészeti stílusokat őrző házai, nyaralói, a központtól délre húzódó változatos „zöld" táj - benne 136 hektárnyi parkerdővel, a kishegyi szőlősorokkal, az irmapusztai halastavakkal és környékükkel, az itt tanyázó madár- és állatvilággal - a pihenés, a környezettel, a természettel való közvetlen ismerkedés számos lehetőségét kínálják.

A XIII. században késő-román stílusban, faragott homokkőből és téglábólépült templom feltárt romja, mely nyáron zenés kamara esteknek ad otthont.
A templom négyzetalaprajzú nyílás nélküli Ny-i oromfallal rendelkezik, amelyet lépcsős támpillérek fognak közre.
A meglévő fal 8-10 méter magas. A félköríves szentélyű, egyhajós épület nyugati oldalát nyílás nélküli, oromzatos harántfal zárja le, sarkain markáns, lépcsős támpillérekkel. E térhez kelet felől előbb egy keskenyebb hajószakasz csatlakozik, majd – a diadalív után – az íves apszissal záruló szentély. A tisztán téglából épített, szűkebb hajószakasz északi fala magasan megmaradt, jól látszanak rajta a kétosztású boltozat vállkövei és bordaindításai. E falhoz csatlakozik kívülről, kis átjáróval egy dongaboltozatos sekrestye, amelyet utóbb kápolnává alakítottak át. A bejárat a feltűnően szép, szabályos sorokban rakott, sötétvörös táglafal déli oldalán nyílik. A széles és magas lábazati párkány végigfut a szentély íves falán is, a nagyméretű, lapos téglákat rézsűsen rakott idomtéglák koszorúzzák.

Az elhagyott és elhanyagolt rom régészeti kutatására 1969-ben került sor, ezt követően részlegesen helyreállították és konzerválták. Az utóbbi években példamutatóan rendbe hozták, kigazolták és parkosították a környezetét, gondozzák a régi temetőt. A rádpusztai templomrom a maga nemében Magyarország egyik legszebb műemléki látnivalója. A pusztát övező erdő a vad, érintetlen természet kedvelőinek ajánlott.