Nagycenki Széchenyi István kastély

Soprontól 12 kilométernyire, a 85. számú út mellett, gyönyörű barokk park közepén áll Nagycenk legismertebb idegenforgalmi látványossága: aSzéchenyi-kastély. Az eredetileg földszintes, barokk épület többszöriátépítés során, Széchényi István, a "legnagyobb magyar" birtokosságaidején kapta mai arculatát. Széchényi Ferenc három fia közül István kapta a cenki birtokot. 1834-40 között a soproni Hild Ferdinánddal végeztette az átalakítást, amely nyomán a középső, főépület mellé a nyugati szárnyon egy új kastélyrész került. Gyakorlatilag ebben az épületrészben folyt a mindennapi élet. Ide kerültek a nyugati tapasztalatok alapján a technikai vívmányok, mint például a fürdőszoba vagy a vízöblítéses WC.István halála után fia, Béla csak kisebb átalakításokat végeztetett az épületen. Az 1860-as években a főépület rizalitközeinek beépítésével szélesebb lett a kastély illetve a virágház öntöttvas oszlopai is elkészültek. A parkba ekkor kerültek a ma is meglévő növényritkaságok. A kastély életében a II. világháború hozott változást. A bombázások során az épület súlyos károkat szenvedett, berendezésének egy része elpusztult, majd a több mint 20 éves gazdátlanság során a maradék is eltűnt. A helyreállítás a főépület rekonstrukciójával kezdődött 1969-ben. Az épületegyüttes teljes rekonstrukciója a parkkal együtt 1988-ban fejeződött be.

Az U alakú épületegyüttes keleti szárnyában jelenleg méntelep, a nyugati úgynevezett Vörös Kastélyban és a hozzátartozó virágházban szálloda és étterem működik, a középső részben és a nyugati keresztszárnyban viszont a Széchenyi István Emlékmúzeum kapott helyet. A főépületből jól látható a közel 3 km hosszú fasor, melyet a kastély építésével egy időben telepített Barkóczy Zsuzsanna, az építtető Széchényi Antal felesége. Kedvelt sugárút, amelynek végén Széchenyi Bélának (István nagyobbik fia) és feleségének szarkofágját csodálhatjuk meg. Az épület kereszt szárnyába az Országos Műszaki Múzeum kiállítása került, amely a magyar ipar múlt század végi fejlődését mutatja be, valamint egy pénztörténeti kiállítás Szt. István dénárjától az 1000 Ft-os megjelenéséig.
Nemzeti zarándokhelynek számít a templom melletti temető Széchenyi-mauzóleuma. A Széchenyi Ferenc által építetett klasszicista épület 1810-től a család temetkezési helye. Az előtérből oszlopsorok között juthatunk a félkör alakú kápolnába, amelynek freskóit Dorfmeister István festette és amelynek orgonáján Liszt Ferenc is játszott. Innen csigalépcső vezet a kriptába, felette felirattal: "Voltunk, mint ti; lesztek, mint mi: por és hamu." A kripta ovális részében az 1710-ben meghalt Széchényi Pál kalocsai érsek nyitott, tölgyfa koporsója áll.