Lenti vára

A település neve eredetileg Németi volt, amely Nemtire, majd később Lentire módosult. Első említése 1237-ből ismert, ekkor Boleszláv fia Búzád birtoka, akitől 1256-ban IV. Béla elveszi, és őt a honti várfölddel kárpótolja. 1275-ben, mint a királyi vadászok faluját említik. A várat először 1325-ben említik, ekkor Kőszegi János a birtokos.  A település tehát 1275 és 1325 között a Kőszegieké lesz, a vár építésének időpontja is erre az időszakra tehető. Később ismét a király kezébe kerül, — valószínűleg 1337-ben — aki 1343-ban Lendvai Miklósnak adományozza a várat birtokaival együtt. A birtokosok az Alsólendvai Bánfi család tagjai ettől az időponttól kezdve egészen 1644-ig. Birtoklásuk csak egy rövid ideig, az Albert király halálát követő zavaros időben szünetelt, amikor a vár Cillei család híveinek kezébe került a pákai várral együtt. Bár Ciliei Ulrik, amikor kiszabadult I. Ulászló fogságából, kötelezte magát, hogy a várat tulajdonosának visszaadja, ennek ellenére a királynak 1441-ben ostrommal kellett visszavennie. A sikeres ostromot követően került vissza ismét a Bánfiak birtokába. A XVI. századi krónikák az erősséggel kapcsolatban a Bánffi család birtokosai közötti egymás kárára történt hatalmaskodásokról illetve a nőági leszármazottakkal (Nádasdy) folytatott birtokperekről szólnak. (Érdekes, hogy Ferdinánd 1528-ban Bánffy Jánost hűtlensége miatt birtokai egy részétől megfosztja. - Később a birtokrész visszakerül a Bánffiakhoz) Katonai jelentősége Kanizsa 1600-as elfoglalását követően emelkedik, amikor a végvidék várláncolatának jeles tagjává válik.

Warday Pál esztergomi érsek és testvérei: Tamus nádori itélőmester és Simon beiktatásának elrendelése a Zala m-i Nemthy castellumbeli és a hozzátartozó oppidumok, possessio-k etc. birtokának fele részébe. E birtok előbb Alsolyndva-i Banffy János Ferdinánd király ellen elkövetett hűtlensége, majd Zeplak-i Horwath János Jaycza-i vár bánjának e vár elvesztése miatti hűtlensége folytán került adományozásra. 1548. Nempthy castrum. Az alsólyndwa-i Banffy István familiárisai: Ormandy István és János 1541-ben a Kolgyar-i özv. Bankó Imréné Zala m-i Kolgyar possessio béli nemesi kúriájából különféle ingóságokat raboltak el és vittek Nempthy várába. Bankó Imréné Zala m-i Kolgyar possessio béli nemesi kúriájából különféle ingóságokat raboltak el és vittek Nempthy várába.  - Az idézést Ormand-on és Lak-on adták át!1557-Nempty kastély Zágrábi Soproczay Antal mester és a vasvári káptalan kanonokja nagys. Alsólyndvra-i Banffy István Zala m. főispánja  személyében,  Miklós és Gáspár fiai , valamint Magdolna leánya nevében alsólyndva-i Banffy Lászlót és  mindenkit eltilt Bolondos /Szepes/ és Alsolyndva váraknak, továbbá Nempty és cherenecz kastélyok /Zala  m,/ a megvételtől, zálogba vevéstől, elfoglalástól és azok birtokbavételétől, használatától stb. királyi leirattal és a káptalan által.- 1557, Sz. János apostol napján. A hiteles helyi jegyzőkönyvek és periratok bejegyzéseinek taglalása után térjünk vissza az 1600-as évek elejére. A végvárláncolat kiépítésének folyamatát Bocskai és Bethlen mozgalmai lassították. A Bocskai féle felkelés idején Bánffy Kristóf Alsólendva és Lenti váraival együtt meghódolt a felkelők előtt. 1607.V.29-én Bánffy Kristóf már arról tájékoztatja Batthyány Ferencet, hogy Pribék Mátyás Lenti várkapitány Ráttky Menyhértet beengedte a várba, és a császár számára a várat elfoglalta. Ráttky ezek után átveszi a kapitányságot. Az országgyűlés elrendeli a megerősítését, hasonlóan a többi végvárláncolatban részvevő erősséghez. 1637. Kanizsai törökök Lendva melletti  Sz. Miklós faluban nagy haddal a végbeliekre ütvén 9-t elfogtak, 4-t levágtak s 10 lovat szerszámostól  elvittek . Katonák közül Galambos Gergely nemes 400 Ft sarcon jött k i a koldulásra jutott . A többiek sarca 170-180-250 tallér. 1638. A török a hostatra jött, s 9 embert vitt el. Dobri faluból egy katona feleségét vitték el. 1639: Lentiben ez a katonaság van: 1 hadnagy, 1 alhadnagy, 44 lovas s 58 gyalog zsoldos, továbbá 2 gyalogvajda, 1 zászlótartó, 8 tizedes, 1 dobos - összesen 117 katona. 1. Lenti. Van ebben a végházban: 1 hadnagy, 1 vicehadnagy és 44 lovaskatona. A gyalogoknál van 2 vajda, 2 zászlótartó, 8 t i z t d e s , és 58 gyalog katona, végül 1 dobos. Lóállományuk összesen 79 ló. (Batthyány mustra – „az végek megjárása”1639. május 1.) 1640. Lenti gravaminák. Kutos faluban 5 hajdúra találtak a kanizsai törökök, kettőnek fejét vették. Szombathely faluból 3 hajdút vittek el és 3 katona fejét vették. - Barabás faluból egy tizedes feleségét vitte el egy pribék többed magával. A török rablóportyák ellenére a vár védőművei folyamatosan felújításra szorultak, nem volt elég muníció sem.   A vár felépítését Dr. Vándor László 1976 és 1978 között végzett kutatásai tisztázták: A vár a község északkeleti szélén a Kerka folyócska és a Sárberki patak összefolyása által közrefogott szigeten áll, amelyet egykor három oldalról széles mocsár vett körül. Csupán délnyugat felől volt megközelíthető. A szigetet mesterséges árokkal kettéválasztották, az északkeleti részén helyezkedett el a belsővár, a délnyugati felén pedig a külsővár. A vár védelmére a két vízfolyást  az összefolyás alatt egy malommal visszaduzzasztották , így látták el vízzel annak árokrendszerét .  A négyzet alakú belső várat , amelyből ma csak egy L  alakú épület áll, egy 30—35 méter széles vizesárok övezte, amelyet a külső várból egy töltésúton lehetett megközelíteni.  A legyező alakú külső vár délnyugati oldalán a visszaduzzasztott Sárbereki patak, keletre a Kerka töltötte be a várárok szerepét, nyugaton pedig a patak össze volt kapcsolva a belső vár árkával. Ez a felépítési rendszer a terepen ma is nagyon jól megfigyelhető.