Gesztesi vár
![]() |
Fotók-Kovács Zoltán. /A képek szerzői jogvédelem alatt állnak/ |
A tatárjárás után épült királyi vár első írásos említése 1326-ból ismert. Sokáig nem volt különösebb hadászati jelentősége, elsősorban vadászkastélynak használták, s az uralkodók időnként zálogba adták. Az épület falai közt több középkori uralkodónk is megfordult, birtokosai gyakran cserélődtek. A XV. század elején és a XVI. század közepén is bővítették, így a Vértes legerősebb várának számított. A törökök többször is ostromolták, és négyszer is elfoglalták, majd az 1590-es években megerősítették. A harcok során megrongálódott erődítmény 1605-ben végleg magyar kézre került. 1652-ben újra kijavíttatták a várfalakat, de később ismét leomlottak. A hadászati szerepét vesztett romos vár a hozzá tartozó uradalommal együtt az Esterházy család birtokába jutott. A vár sorsát egy 1733-as rendelet pecsételte meg, mely szerint a vár köveit szabadon elhordhatták a környék építkezéseire. |
![]() |
Fotók-Kovács Zoltán. /A képek szerzői jogvédelem alatt állnak/ |
Az erdő mélyén megbúvó vár egy szinte teljesen szabályos téglatestre hasonlít, mivel a tornyok homlokzatát oromzatukkal egyező magasságú falak kötik össze. A várfalból mára csupán három kisebb részlet látható, a vár fő részei a hajdani második emelet ablakainak aljáig viszonylagos épségben megmaradtak. A várépületek faragott középkori ablak- és ajtókeretei a gótikus stílus jegyeit őrzik, a többségük téglalap alakú, de van köztük csúcsíves is. Az egykori belső vár szabályos négyszög alaprajzú, két egyenlőtlen nagyságú szárnya között zárt várudvarral rendelkező kétszintes épület első szintjén található a Várpresszó és az egykori Lovagterem, amely ma étterem. A felső szinten a turistaszálló szobái találhatók. A várudvarról induló külső lépcsőn lehet eljutni a turistaszállóhoz, valamint a tetőteraszon lévő kilátóra, melyről csodálatos kilátás nyílik a vár alatt elterülő Várgesztesre, a Vértes erdőrengetegére. |