|
Már 1082-ben község állt ezen a helyen -a hajdani Ecsér falu-, mely a török időkben elpusztult.
A romokat körülvevő szigorúan védett terület halmai alatt az egykori jobbágyfalu házai rejtőznek, feltárásuk után ez lesz az első korhű Árpád-kori magyar falu a Balaton partján stílusban épült a XII-XIII. században, később a XIV-XV. században bővítették, átalakították. Ecsér papját a XIV. század eleji pápai tizedjegyzékek említik először. Az itteni Szűz Mária egyházról 1353-ból tudunk. 1433-ban kegyura, Ecséri László királyi altárnokmester pápai búcsúengedélyt szerzett a templomnak. Ezt követően valószínűleg ő építette az előcsarnokot és a sekrestyét. A templom körül hajdanában temető is volt, a cintermet lezáró kőkerítés nyomai halványan ma is kivehetők. A templomot a faluval együtt 1548-ban égették fel a törökök. A román kori háromhajós, félköríves szentélyzáródású templom romjai viszont ma is állnak. A védőszentjét, Szent Kristófot ábrázoló freskó nyomai még láthatók. A templom déli oldalán előcsarnok volt, az északkeleti oldalon sekrestye és csontkamra (ossarium). A szentély a hajónál magasabbra épült, lépcsője előtt pedig a kegyúri család tagjainak sírjait találták meg. Egy hatalmas keresztelőmedence is előkerült, valamint több, gyönyörűen faragott kő. A templom közvetlen környezete védett terület, a gyep alatt vannak a hajdani falu házainak maradványai. 1962-ben ásatásokat kezdtek, feltárták a templom körítő falának alapjait és az egykori község egyik lakóházának maradványait is.
|
.jpg)
