|
A mai kastély első periódusát, főszárnyának középső részét, a talajvíz miatt magas feltöltésre emelt épületet Harruckern János György 1740 körül építtette fel az 1776. évi tanúvallomások szerint. A külsejében dísztelen épület belső kialakítása a kor minden igényét kielégítette. A Harruckernek mély vallásosságát jellemzi, hogy már az 1730-as évektől kápolnát rendeztek be a várban az ott élő szolgálónépek lelki gondozására. Báró Harruckern János György 1742-ben bekövetkezett halála után fia, báró Harruckern Ferenc Domonkos (1696–1775) örökölte a gyulai uradalmat. Harruckern Ferenc folytatta apja építő, fejlesztő tevékenységét, valószínűleg már az ő birtoklása idején jött létre a kastély kert felőli középrizalitja, valamint a belsőben is történtek módosítások.
|
|
A báró az 1760-as évek elején a kastély jelentős bővítésére határozta el magát, döntésének közvetlen oka nem ismert. Az 1762. január 4-i keltezésű tervsorozaton a gyulai kastély elegáns rezidenciává történő kibővítésének tervvariánsa szerepel. A tervek nem valósultak meg, ám a későbbi fejlesztések az akkori elképzelések nyomán haladtak. A Harruckern Ferenc halálát követő osztozkodáskor, 1776-ban kelt, iratból kiderül, hogy a kastély ezen második építési periódusa során nem csak hosszában, földszintes oldalszárnyakkal bővült a kastély, hanem a magasságát is megemelték, és emeletét 3-3 tengellyel szélesítették. Az épület belső elrendezése követte a korábban kialakultat, vagyis a földszint közepén hűtőző volt, balra az immár kibővített, középpilléres barokk konyhát magában foglaló kiszolgáló szárnnyal, jobbra pedig a vendégszobákkal; az emeleten a birtokos család számára kialakított lakosztályok sorakoztak.
|
|
Jelenlegi ismereteink szerint az első magyarországi, dokumentált, a főúri rezidencia egyik termében zajló, szervezett színházi előadás a gyulai kastélyhoz köthető. 1746. június 13-án Harruckern Ferencné Dirling Mária-Antónia névnapja alkalmából a „Parasztlakodalom” című vígjáték hangzott el.
Harruckern Ferenc 1775-ben bekövetkezett halálával kihalt a báró Harruckern família férfiága. A báró özvegye, Dirling Mária-Antónia évi 25 000 forint járadékot kapott az uradalom bevételéből. A gazdálkodás irányításával Harruckern Ferenc egyik vejét, nagykárolyi gróf Károlyi Antalt (1732–1791), Harruckern Jozefa bárónő férjét bízták meg.
Harruckern Ferenc halála után gyakorlatilag használaton kívül állt a rezidencia, a Bécsben élő leszármazottak nem vagy csak rendkívüli alkalmakkor látogatták a távoli birtokot.
1795. évi januári tűzvészben a kastély középrésze gyakorlatilag megsemmisült. Az ezt követő osztozkodás során a kastély a Wenckheim család tulajdonába került. Az 1801-es ismételt tűzvész után a család nevéhez fűződik a kastélyt helyreállítása és mai formájának kialakítása. A terveket Cziegler Antal akkor ismert bécsi építész készítette. Megmagasította a kastély homlokzatait, amelynek következtében az épület elegánsabb, karcsúbb benyomást sugall. Ekkor alakult ki a jelentős részben ma is meglévő homlokzati tagolás, a homlokzatok klasszicizáló késő barokk díszítőelemeket kaptak: a sávozott földszint felett erőteljes, az emeleti ablakok végigfutó könyöklőpárkányával és parapett-díszeivel egybekomponált osztópárkányt; az emeleti ablakok feletti egyenes szemöldököt, amelyen szinte rajta ül a főpárkány.
1855-ben árvíz pusztította el Gyula városának harmadát. Az áradást követően jelentős védelmi, csatornaépítési munkák kezdődtek a városban és környékén. A munkák megtekintésére az uralkodópár látogatást tett a területen. Az 1857. május 25-én tartott szemle alkalmával I. Ferenc József és felesége, Erzsébet királyné a gyulai kastélyban szállt meg. A városban a jeles alkalomra diadalíveket építettek, a település utcái, házai, templomai és a kastély fényesen ki voltak világítva.
A gyulai kastély 1888-ban a kétegyházi kastélyban lakó Almásy–Wenckheim házaspár tulajdonába került. A házaspár legidősebb fia, Almásy (III.) Dénes (1863–1940) 1888-ban kötött házasságot nagykárolyi gróf Károlyi Gabriellával. A friss házasok még abban az évben beköltöztek az akkor már tíz éve üresen álló kastélyba, amelyet még abban az évben „alaposan átjavították”. A legkorábbi fénykép ábrázoláson látható, hogy már a historizáló stílusban átalakított architektúrával ábrázolták az épületet.
Az épület belsejében is jelentős változtatásokat végeztek. Megszűnt az épület kéttraktusos kialakítása, a vár felé néző szobasor helyén az épület teljes hosszában folyosót alakítottak ki. Felszámolták a barokk kor óta üzemelő nagykonyhát, helyén a belső cselédség számára szobákat hoztak létre. A konyha a mellékszárnyba került.
Az első világháború alatt az Almásy család a kékkői kastélyában tartózkodott. A tanácsköztársaság, majd az azt követő román megszállás idején nem történt komolyabb rombolás az épületben. 1921-ben földreform céljára igénybe vették és 328 házhelynek kiosztották Almásy gróf kastélykert melletti szántóföldjeit. A tanácsköztársaság időszakát követő helyreállítás egyik eredménye a villanyvilágítás bevezetése volt.
Az Almásy örökösök 1940-ben felajánlották megvételre a kastélyt egyrészt a Műemlékek Országos Bizottsága, másrészt Gyula Város számára. Sem a magyar állam, sem a város nem élt a lehetőséggel. Az Almásy család 1942-ben Tábor József ny. hitbizományi uradalmi titkár aktív közreműködésével Fürdő és Üdülő Részvénytársaságot hozott létre, amelynek célja a gyógyvízfúrások megkezdése, majd ennek sikere esetén egy fürdőegyüttes, a kastélyból pedig gyógyszálló kialakítása volt, ám ez a terv nem realizálódott.
A lezárt kastélyt a háború végén kifosztották, berendezését széthordták. 1944 novemberében a kiürített vármegyei kórházból az elmebetegek részlegét ideiglenesen a kastélyban helyezték el. Az államosítás után javítóintézet, szakmunkásképző, szakiskola és kollégium is működött falai között.
1959-től kezdve a kastélypark területének nagyobb részén fokozatosan termálfürdőt alakítottak ki. A kastélyt – főként külső homlokzatait – 1983-ban felújították. Az épületet az 1990-es években fokozatosan kiürítették, 2002-ben a csecsemőotthon végleg kiköltözött falai közül. A földszintes mellékszárny részleges felújítása 2004-ben fejeződött be.
|
