Regéc vára

A Zempléni-hegység egyik legnépszerűbb kirándulóhelye a Regéc fölé magasodó vulkáni kúpon álló, II. Rákóczi Ferenc otthonaként is ismert regéci vár. A 639 m magas Várhegyet célszerű Regéc vagy Mogyoróska felől, a jól jelzett Országos Kék Túra útvonalán megközelíteni. A vár valószínűleg közvetlenül a tatárjárás után épült, építtetői az Aba nemzetség tagjai lehettek. Bár 1300 körül már állt, mégis a köztudatban, mint Rákóczi-vár szerepel.

Számos alkalommal váltott tulajdonost, sokáig királyi birtok volt, majd 1420-ban Zsigmond király a szerb fejedelemnek, Lazarevics Istvánnak, majd Brankovics Györgynek adta. Mátyás király 1464-ben a Szapolyai családnak adományozta. Szapolyai János katonáit I. Ferdinánd császár csapatai űzték el a várból 1537-ben, majd később a török dúlta fel. 1644-ben I. Rákóczi György erdélyi fejedelem egy ostrom segítségével vette birtokba a várat, majd a Rákóczik itt rendezték be birtokközpontjukat. I.Rákóczi Ferenc halála után özvegye, Zrínyi Ilona Regécre költözött fiával, az akkor egyéves II. Rákóczi Ferenccel, aki itt tölti gyermekkorának első éveit. Ötéves koráig élt itt, innen költöztek Munkácsra. Időközben Zrínyi Ilona érdeklődését felkelti a bujdosó kurucok vezére Thököly Imre, az érdeklődésből szerelem, majd házasság lett.

1683-ban Regécen szervezik a felső-magyarországi hadellátó központot, a felkelés ideje alatt Regéc a kurucok egyik fontos bázisa lett, az osztrákok nagy erőkkel készültek a vár ostromára, azonban Thökölyt a váradi pasa foglyul ejtette, a kurucok pedig a török ellen küzdő csapatok mellé álltak. 1685. november 5-én Regéc kuruc őrsége kaput nyitott, de csak azzal a feltétellel, hogy a császáriak nem vonulnak be. Ez nem így történt, és császári rendelet értelmében a várat 1686-ban lerombolták, bár hadi jelentősége addigra már nem volt, csak az uradalom javai szolgálták a felkelést. Eredeti berendezésének épen maradt darabjait a sárospataki vármúzeumban őrzik. A vár elpusztított falaiból maradó kövek nagy részét a környékbeliek széthordták.

Regéc a Bretzenheim, majd a Károlyi család tulajdonába került. Később 1949-ben a várat államosították, de nem sok történt e jelentős műemlék állapotának megőrzése érdekében. Nyaranta immár hagyományosan megrendezésre kerül a legendás régésztábor, mely párhuzamosam zajlik a feltárással. 2003-ban állították helyre az északi bástyát, mely az elmúlt 300 év legnagyobb beruházása volt a várban. A nagyszabású helyreállítás tovább folytatódik, melyre Regéc község egy közel félmilliárd forintos támogatást kapott.