Rám-szakadék
![]() |
|
Fotók-Kovács Zoltán. /A képek szerzői jogvédelem alatt állnak/ |
|
A Rám-szakadék Dobogókő és Dömös között, mintegy 1 km hosszan húzódik. Magyarország egyik legvadregényesebb turisztikai célpontjában kapaszkodókorlátokkal biztosított útszakaszon túrázhatunk. A szakadékban található vízesések mellett létrákon mászhatunk feljebb és feljebb. A szakadék összeszűkülő sziklafalai néha merőlegesek, de befelé dőlő falakkal is találkozhatunk. |
|
![]() |
|
Fotók-Kovács Zoltán. /A képek szerzői jogvédelem alatt állnak/ |
|
A szakadék összeszűkülő sziklafalai néha merőlegesek, de befelé dőlő falakkal is találkozhatunk. A szakadék mélysége több helyen meghaladja a 35 m-t, míg fenékszélessége néhol a 3 m-t sem éri el. Képe az eróziós és talajképződési folyamatoknak köszönhetően napjainkban is folyamatosan változik. A mederben található vízfolyás - amely a szakadék fölötti Három-forrás völgyből, illetve a szurdokvölgy oldalában eredő forrásokból származik - hóolvadáskor és nagyobb esők idején patakká duzzad. Mivel a patak vízgyűjtő területe kicsi, árhullámai gyors lefolyásúak. |
|
![]() |
|
Fotók-Kovács Zoltán. /A képek szerzői jogvédelem alatt állnak/ |
|
A szakadék egy vulkáni eredetű, andezit törmelékes breccsába mélyült szurdokvölgy. Falain a mintegy 15 millió évvel ezelőtti vulkanikus tevékenység nyomai láthatóak. A miocén korban a területet még tenger borította, melyből a vulkánikus hegyek szigetekként emelkedtek ki. A kitörések során a láván kívül dácitos, andezites vulkáni por és törmelék is a felszínre, majd a tengerbe jutott. |
|
![]() |
![]() |
Fotók-Kovács Zoltán. /A képek szerzői jogvédelem alatt állnak/ |
|
A robbanások a kráter falából is hatalmas darabokat szakítottak le, melyek a forró porral keveredve hozták létre a ma is látható szerkezetet, melyben az erózió egyes helyeken két-három méter átmérőjű tömböket tárt fel. Az ezt követő évmilliók során a hegyek fokozatosan kiemelkedtek, majd megkezdődött azok eróziója. A csapadékvíz munkájának köszönhetően a puha tufában magas, függőleges falak, az ellenállóbb lávarétegeken vízesések, zúgók alakultak ki. A Rám-szakadék felső végénél a talajrétegek egymáson való elcsúszása következtében több száz m2-es suvadások keletkeztek. A megcsúszások a lejtviszonyok mellett a vastag agyagos termőrétegnek, illetve a forrásokból eredő vizek folyamatos áztató hatásának az eredményeként történnek. |