Ócsai Árpád-kori templom

A Budapesttől délre 30 km-re fekvő kis, falusias jellegű városban, Ócsán találjuk Magyarország egyetlen háromhajós, kereszthajós, tornyos, román kori bazilikáját. Az Öregfalu közepén álló, XIII. század elején épült premontrei bazilika románkori építészetünk egyik legszebb erődtemploma.

Az eredeti templom a XIII. században épült, román stílusban, valószínűleg II. András alapította. Az itt letelepedett premontrei szerzetesek építették Boldogságos Szűz Mária tiszteletére. A tatárjárás hatalmas pusztításokat okozott az épületben, melyet a IV. Béla által visszatelepített premontreiek építettek újjá, koragótikus stílusban. Így került Ócsára a csúcsíves stílus. Többek közt ekkor épült a kereszthajó is. A török időkben, a XVI. század közepén török mecsetként használták. A meglehetősen rossz állapotba került, romos épületet 1560-ban a református egyház vette birtokába.

A templom mellé, attól elkülönülten álló kolostort is építettek a premontre-iak.  A kolostorépület nem vészelte át az évszázadokat, mára már nyomát sem leljük. A fedetlenül álló, rogyadozó templomot a teljes pusztulás elől végül is gróf Teleki József mentette meg, támogatásával helyreállították és át is építették a templomot, melyet 1777-ben szenteltek fel a reformátusok. Az utolsó nagyszabású munkálatok az 1990-es évek első felében történtek, amikor is 1995-ben Európa Nostra díjat kapott az alapos helyreállításnak köszönhetően. A templom stílusára nagy hatással bírt az esztergomi királyi kápolna. Háromhajós, keresztházas bazilika, nyugati oldalán két toronnyal, nagy főhajóval.  A templom keskeny ablakai román stílusúak, a párkányok alatt néhol gótikus, néhol román ívsor húzódik, rajta itt-ott állat- és emberfejek látszanak. A templomba az északi és a déli mellékhajókba nyíló kapukon keresztül lehet belépni. A templombelső legértékesebb része a bordás boltozatú főszentély, melyben a templom építésével egyidős (1275-1300 körüli) freskók kerültek felszínre. A reformátusok a kálvinista szokásoknak megfelelően ezeket lemeszelték, s csak a későbbi tatarozások folytán bukkantak rájuk. A feltárt freskók Árpád-kori falfestészetünk kiemelkedő alkotásai. A szentélyben a Maiestast körülvevő apostolok láthatók, az azt elválasztó hevederíven pedig Szent Miklós és Szent György alakja, a presbitérium északi falán Szent László és Szent Margit legendájából elevenednek meg részletek. Vele szemben az Utolsó ítélet ábrázolását láthatjuk. A gyönyörű műemléket nemcsak turisták látogatják, vasárnap délelőttönként a misére rendszeresen megtelik a templom a református hívőkkel. A templom mellett álló Tájház épületegyüttesét is érdemes meglátogatni.