Martonvásár Brunszvik kastély

Gróf Brunszvik Antal 1783–85-ben építtette a kezdetben fölszintes, barokk kastélyt, amelyet 1830-ban klasszicista stílusban építtetett át Brunszvik Ferenc, majd fia, Brunszvik Géza az 1870-es évek elején angol neogótikus stílusban átalakította. 1893-ban a Brunszvik család eladta a birtokot és egy rövid ideig József főherceg birtokában is volt, majd 1898-tól Dreher Antal sörgyárosé lett a kastély és a birtok. Az épületen az 1920-as években kisebb átalakítások történtek, a Dreher család egészen 1945-ig birtokolta. A háborús károk után pedig az 1970-es években Budai Aurél tervei szerint állították helyre, az 1953 óta a Tudományos Akadémia kezelésében lévő épületet.

A kastély építésével együtt kezdték el telepíteni az angolparkot. Brunszvik Ferenc paradicsommá varázsolta az addig kietlen pusztaságot, amely ma is az egyik legszebb kastélyparkunk. Fái között megtalálható a mocsári ciprus, a páfrányfenyő, a juhar és a platán. A hársak közé amerikai szivarfát, balkáni vadgesztenyét ültettek. A park központjából kifelé haladva eredeti kőris-éger láperdőt, tölgy-kőris ligeterdőt, törpe mandulásokat is telepítettek.

A 70 hektáros, lejtős térszintű, gyönyörű park közepén átfolyó Szent László-patak vizének felduzzasztásával kis tavat alakítottak ki, benne sziget, hatalmas, árnyas fákkal és szabadtéri színpaddal. Romantikus sétaút és kis fahíd vezet a szigetre, ahol egy hatalmas hangversenykertet alakítottak ki. A színpad fölé Beethoven hatalmas mellszobra emelkedik. A szigetet a mezei juhar, a mézgás éger és a magas kőrisek hatalmas példányai teszik árnyassá. Az itt lévő mocsári ciprus törzskörmérete meghaladja a 4 métert.

A park minden évszakban más arcát mutatja, elbűvölőek a tavaszi, kora nyári, virágba borult rétek, a harsogóan zöld, nyári, leheveredésre csábító pázsit, az ősz vadító színkavalkádja. Télen a jégbe fagyott tó, a zúzmarás ágak varázslatos látványáért érdemes meglátogatni az arborétum szerű, szépen gondozott parkot.