Magyar nemzeti Szinház

Az első Nemzeti Színház 1837-ben kezdte meg működését 1840-ig Pesti Magyar Színház néven, az Astoria Szállóval szemben (1837–1908). A társulat aztán ideiglenesnek szánt épületekbe, előbb a Blaha Lujza térre (1908–1964) került, majd kisebb kitérő után a Hevesi Sándor téri épületbe (1966-tól). Ez a társulat 2000. szeptember 1-jétől – egy módosító okirattal – újra Pesti Magyar Színház néven működik tovább.Az 1908-ban bezárt első épület után újra önállóan a Nemzeti Színháznak épült intézmény építkezése 2000 szeptemberétől nem egészen 16 hónapig tartott. Az épület apportált állami tulajdonú telken áll. Az építését Schwajda György irányította - kezdetben kormánybiztosként, később a Nemzeti Színház Rt. vezérigazgatójaként. A színházavató előadás Madách Imre: Az ember tragédiája volt, amit Szikora János rendezett.

A 2002. március 15-én megnyílt Nemzeti Színház első igazgatója Schwajda György volt. Nevéhez köthető „A Nemzet Színésze" kitüntetés megalapítása. Ugyan még ő szerződtette a társulat javát - amely semmilyen vonatkozásban nem kapcsolódott jogelődjéhez, az átnevezett Pesti Magyar Színházhoz -, de mandátuma májusban lejárt. Ekkor Görgey Gábor miniszter Bosnyák Miklóst az év decemberéig ügyvezető igazgatónak, Huszti Pétert pedig öt évre a színház élére nevezte ki, de utóbbi nagy közéleti felzúdulást váltott ki, mivel nem pályázati úton nyerte el a pozíciót. Görgey végül kiírt egy pályázatot.

Mivel Huszti Péter júniusban lemondott, december 31-ig az ügyvezető vette át az elnök-vezérigazgatói posztot. 2003. január 1-jétől Jordán Tamás lett a bíráló bizottság szavazatai alapján a főigazgató. Érdemei: az úgynevezett „megyejárás”, amikor is vidékről hozták busszal a közönséget, és az évad minden hónapjában bemutatkozott a színházban egy-egy megye. A program 2005-ig tartott. Periódusa alatt harminc bemutatót tartottak, a társulat 25 főről 47-re duzzadt, és - alkotók, illetve repertoár tekintetében - létrejött egy „nyitott ház".