Hegyesdi vár romjai
![]() |
|
Fotók-Kovács Zoltán. /A képek szerzői jogvédelem alatt állnak/ |
|
Hegyesd korai névvariánsai a Hygusd, Hegusd, Hegesd lehettek. Valaha szerpentinút vezetett a hegytetőn álló várhoz, melyet a felső szakaszon kis tornyokkal erősített vékony fal védett. Méreténél fogva csak gyalogság befogadására volt alkalmas, vékony, keskeny falain nagyobb ágyúkat sem lehetett elhelyezni. |
|
![]() |
![]() |
Fotók-Kovács Zoltán. /A képek szerzői jogvédelem alatt állnak/ |
|
Feltehetően a tatárjárás után épült az erősség, és első tulajdonosa az építtető Atyusz nemzetség lehetett. 1276 körül a nemzetség kihalt, a vár valószínűleg a királyi udvarra szállt. Első írásos említése 1282-ből való, a veszprémi káptalan irataiban szerepel. A török időkig többször cserélődött Hegyesd tulajdonosa. 1556-tól a Balaton-Duna főkapitánysághoz tartozott a vár. A csúcsról be lehet látni az egész környéket, Szigliget, Csobánc, sőt tiszta időben még Sümeg vára is látható. 1561. április 16-án betelt Hegyesd erősségének sorsa, elfoglalták a török csapatok. Rögtön meg is erősíttették az új tulajdonosok a kicsiny magánvárat, az eredeti falaktól lejjebb, a domb tövénél palánksort emeltek. Mivel a környékbeli, munkára kényszerített jobbágyokat túl lassúnak találták az építkezésben, húszat a fülüknél fogva a palánkhoz szegeztek. 600 oszmán lovas táborozott a vár körül, ők rövid időn belül a környék rémeivé váltak gyakori portyázásaikkal. |
|
![]() |
|
Fotók-Kovács Zoltán. /A képek szerzői jogvédelem alatt állnak/ |
|
A vár ura Bajezid (Pajazit) aga lett, aki 1562 márciusában párbajra hívta Gyulaffy Lászlót, Tihany kapitányát és egyben a szomszéd vár, Csobánc tulajdonosát, aki a páncélban kiálló török előkelőséget a küzdelemben megölte. A monda szerint a halott testből csak baltával tudták kiütni Gyulaffy kopjáját, amely zászlóstól szaladt át az aga mellkasán. A küzdelem történetét a győztes rokona, Gyulaffy Lestár jegyezte le. 1562. március 30-án vették ostrom alá Hegyesdet a magyar királyi csapatok, és április elején vissza is foglalták. Utána a falakat felrobbantották, a várat felgyújtották, hogy ne lehessen többé a törökök erőssége. Soha nem építették újjá, az enyészet mára szinte teljesen felemésztette a maradványokat. Bár a várfalakból manapság már tényleg nem sok látszik, a környékre nyíló panoráma miatt érdemes felmászni a lépcsősoron. A Tapolcai-medence, a könyék tanúhegyei, a Balaton távolban megcsillanó víztükre csodálatos látványt nyújt. A hegy élővilága is különleges, nyáron mediterrán hangulatot idéz. |