Bezerédj-kastély-Zsennye

A Rába és a Sorok találkozásánál elhelyezkedő 120 lakosú település első okleveles említése 1237-ből származik. Legnevezetesebb látnivalója a szép és gondozott park közepén álló, középkori eredetű egykori Bezerédj-kastély. A feudális korban kisnemesek lakták. A középkori részek kőből készültek, a bővítést azonban már téglából falazták. A XVI. században Sennyey Ferenc bővítette és vizesárokkal vette körül. Az utolsó lényeges bővítést már a tulajdonos Bezerédj Antal végeztette 1867-ben, amit igazol a bejárat feletti kronosztikon. A kastélyt a korszellemnek megfelelően romantikus felfogásban korszerűsítették. Az 1980-as években végzett restaurálás során homlokzatát visszaépítették. A kastély körüli parkot a múlt században Bezerédij Antal telepítette. A háború során a megritkult növényi állományt védetté nyilvánították és a 14 ha nagyságú park fennmaradásáról, fejlesztéséről gondoskodtak. A kert értékei közé tartozik a sárga levelű tölgy és a hasogatott levelű diófa, amelynek termése nem különbözik a közönséges diótól. A parkban gránit sírkő található alfa és omega betűkkel. E sírkő őrzi Békássy Ferencnek a fiatalon elhunyt tehetséges költőnek az álmát.

Helyén már a XIII. században a templomos lovagok kolostora állt. A XVII. században Sennyey István veszprémi püspök lesz, öccsei Ferenc kallói várkapitány, László jezsuita, nagyszombati rektor (római útinaplói fennmaradtak), míg Albert, akin elsőként ütközik ki a később többeknél megjelenő ideggyengeség, 1675-ben visszatér Zsennyére, és bővíttetni kezdi a kastélyt. Az agyonvert kallói kapitány menye, Gyöngyösi Nagy Sára barokk stílusban építtette át a már akkor is fehér kastélyt, továbbá a Szent Cecília-templomot állíttatta helyre, ahol 1771-ben Dorfmeister készítette el a freskót. A család az építkezésektől évtizedekre eladósodott. A következő nemzedékben Antal már újra nagyobb vagyonnal rendelkezett, bátyja, János botrányos körülmények között vette feleségül saját unokatestvérét, Sennyey Annamáriát. Antal fia, Károly 1829-ben kártyaadóságba keveredett, a kastélyt el kellett adnia. A legenda szerint Sennyei Antalt megütötte a guta, fia azonban később szerencsésen nősült, és gazdag birtokos lett Pácinban.
A kastély 1829-ben került a Bezerédj család birtokába. 1830–40 között Bezerédj Elek – valószínűleg angliai botanikai tanulmányainak hatására – alakította ki a park maihoz hasonló jellegét.