Bélapátfalvai Ciszterci Apátság Temploma

Magyarország egyetlen épen megmaradt román stílusú ciszterci apátsági temploma a Bükk legjellegzetesebb hegycsúcsa, a Bél-kő sziklái alatt áll, az ott fakadó forrás (Háromkút) mellett. A templom nemzetközi szinten is elismert kultúrtörténeti műemlék, építészeti szempontból egyedülálló a késő román és gótikus stíluselemeket is ötvöző épület.
A 781 méter magas Bél-kő lábánál, 1232-ben – alapítólevele szerint május 16-án – létesített apátságot II. Kilit egri püspök, azzal a céllal, hogy a környékbeli kunokat és besenyőket a keresztény hitre térítsék. Az apátsági templom mellett egy korábban megépült, ciszterci monostor is állt, de ennek mára már csak a romjai láthatóak. Az építés két korszakra különíthető. A tatárjárásig elkészült részek (a szentély, a főhajó nagy része, a főhomlokzat) román, az utána épültek (a kereszthajók, a keresztboltozat) már gótikus stílusúak.
1495-ben az apátság Bakócz Tamás egri püspök fennhatósága alá került. A középkor vége felé a kolostor, mint sok más ciszterci apátság, kezdett elnéptelenedni. A XVI. század elején már csak néhányan éltek a falai között, a XVIII. század elejére pedig elhagyott rommá vált a kolostor. Az 1700-as évek közepén a templomot az eredeti állapotnak megfelelően helyreállították, ami meglehetősen szokatlan volt a barokk kor tobzódása idején. A bútorzat, ill. az oltárok nagy része barokk kori alkotás. Az elmúlt évtizedekben szépen restaurálták a templomot, jól megkülönböztethetővé tették az eredeti román és gótikus részeket a barokk kori részektől.

A templom nyugati főhomlokzatán nyílik nagyméretű bélletes kapuja, felette díszes rózsaablak látható, amin gyönyörűen ömlik be a fény. A templom falait rétegesen váltakozó vörös és szürkészöld kövek fedik, amelyet eltakart a későbbiek során levert vakolat. Az épület, a ciszterci hagyományoknak megfelelően, torony nélküli, nyeregtetős, háromhajós kereszthajós szerkezettel bír. A templombelsőben a korai időkből megmaradt a szentély és a kereszthajó nagy része, valamint a belső oszlopsor. A három hajónak megfelelően egy fő- és két mellékoltár van a templomban. A legértékesebb oltár a jobb oldali mellékszentélyben van, az 1748-ban készült Szent Imre-oltár négy, magyar ruhákba öltöztetett szobrával a magyar rokokó művészet kiemelkedő alkotása. A templom melletti falmaradványok az egykori kolostorépülethez tartoztak, az egész épületegyüttes az idilli erdei környezetben, háttérben a Bél-kő (781 m) megsebzett, hófehér sziklatömbjével feledhetetlen látvány.