Alcsúti kápolna

A kápolnát a kastély főépülete mellett álló istállóból alakították ki az 1880-as években. A főherceghez látogatóba érkező  székesfehérvári megyéspüspök a klasszicista stílusú oszlopsoros épületet látva megjegyezte, hogy ez olyan szép, akár kápolna is lehetne, hiszen "az istálló koránt sem volt ilyen szép, amiben az emberiség Megváltója született". Ennek hatására József főherceg még abban az évben felkérte Storno Ferencet az építési munkára, akinek terveit később az Országos  Kiállításon arany-éremmel tüntettek ki.

Storno tervei pontosan meghatározzák a padlót borító mozaik mintázatát és az ólomüveg ablakok témáit is. A mennyezetet freskók borították, az oltárképet és a kápolnába megtalálható egyéb festményeket a főhercegi család tagjai készítették.
A főherceg elve volt, hogy mindent magyar mesterekkel készíttetett, magyar terméket vásárolt, ahogy apja is tette. Így Róth Miksa keze munkái az üvegablakok, az orgona a híres pécsi Országh műhelyéből kerül ki.

A mennyezeti freskók Lora Károly munkái, az oltárképet és a kápolnában megtalálható egyéb  festményeket a főhercegi család tagjai készítették. 1944-ben a kastély leégésekor a kápolna is erősen megrongálódott, de az 1951-es bontáskor megkímélték. Az 1960-as évek helyreállítási munkái során leverték a maradék freskókat, eltüntették a mennyezeti kupolákat, melyeket vasbeton  födémmel pótoltak, felverték az alig sérült mozaikpadlót, a külső íves díszítéseket megsemmisítették, a torony csűrös sisakját sem az eredeti  formában állították helyre.