Alcsúti Habsburg-kastély

Állt Alcsúton egy gyönyörű, klasszicista kastély, melyet ma már csak romos állapotban tekinthetünk meg. A kastély tulajdonosa, József nádor volt, aki nyári rezidenciaként építtette fel, 1820 és 1827 között. József nádor (József Antal János osztrák főherceg (1776–1847), az elhunyt II. Lipótnémet-római császár fia, I. Ferenc osztrák császár, magyar és cseh király öccse, Magyarország nádora) nem volt szerencsés a szerelemben. Első felesége, Alekszandra Pavlovna Romanova orosz nagyhercegnő (1783–1801), (I. Pál orosz cár leánya, Nagy Katalin orosz cárnő unokája) volt, aki első gyermekének születésekor gyermekágyi lázban meghalt, újszülött kislányával együtt. Második felesége, Hermina főhercegné 1817. szeptemberében ikreknek adott életet, de 19 éves korában, röviddel a gyermekek megszületése után ő is meghalt, szintén gyermekágyi lázban.

Végül, 1819-ben Mária Dorottya főhercegné lett a nádor harmadik felesége, az utolsó magyar nádorné, aki az esküvő idején 22 éves volt, míg a nádor 43. Az őt köszöntő magyar országgyűlési küldöttségnek magyar nyelven válaszolt, amire a Habsburg-uralkodóház nőtagjainál még nem volt példa. A házaspárnak 5 gyermeke született.  pompás klasszicista stílusú kastélyt József nádor építtette 1820 és 1827 között nyári rezidenciaként. Az épület első terveit Heyne Ferenc készítette el, amelyeket később Pollack Mihály dolgozott át. A nádor 1827-ben költözött be új otthonába.  József nádor mintegy 20 év alatt alakított ki birtokán mintagazdaságot, a magyar kertművészet és klasszicista építészet egyik remekét. A nádor maga is kiváló kertész hírében állt, saját keze nyomát is magán viseli a park. József nádor 1847-ben bekövetkezett halálával a kert első korszaka lezárult A kastély fiára József Károly Lajos főhercegre szállt, aki1867-ben költözött a birtokra.

Ő tovább csinosítgatta a kertet és a kastélyt is, több új épület született ez idő alatt. A pálmaházat, amely döbbenetesen nagy volt, 1872-ben Ybl Miklós tervei alapján építették fel. József Károly főherceg 1905-ben halt meg, ezek után örökösei már nem foglalkoztak a kastéllyal, 1920-ban elhanyagolt parkként említi egy útikönyv. 1941-ben a parkot védetté nyilvánították. A kastély és a park átvészelte a második világháborút és a Szovjet hadsereg állomásozását, de később leégett, köveit a lakosság és a vállalatok széthordták. Jelenleg csak a főhomlokzat egy része van meg. 1952-ben ismét védetté nyilvánították a parkot, és elkezdték a rendezési munkálatokat, hogy megnyithassa kapuit az Alcsúti Arborétum.