Ungvári vár

„A régmúltban a vár gazdája egy híres lovag volt. Ennek a lovagnak volt egy gyönyörűségesen szép leánya, akinek a híre messze földre eljutott. Történt, hogy az egyik kényúr szemet vetett a várra. Célját a lovag szép leányának szívén keresztül akarta elérni. A jó kiállású, megnyerő modorú udvarló hamar magába bolondította az ifjú várúrnőt, aki szerelmének, semmi rossztól nem tartva, elmondta apja féltve őrzött titkát. Történetesen, hogy milyen fegyverek vannak a várban, hány katona ügyel a védelemre, milyen titkos folyosókon lehet kimenekülni a várból veszély esetében. A beszélgetést kihallgatta a leány komornája, aki azonnal jelentette az árulást. Az idősödő várúr rettentő haragra gerjedt és parancsot adott, hogy leányát falazzák be élve a várpincébe, ahol a szerencsétlen később meg is halt. A temetetlen halott lány szelleme sír és bolyong a várban, szerelmét keresve mindaddig, míg a hajnali kakasszó pirkadatot nem jelez…”

Fotó-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/

Az Ung folyó kanyarulata felett mintegy 24-30 méter magasságban található az ungvári vár. A vár a magyar történelem honfoglalás kori krónikáiban már szerepel. Anonymus szerint a Kárpátokon átkelt magyar seregek először Hung (Ung) vára mellett pihentek meg. Itt, a táborban adta át Álmos nagyfejedelem hatalmát fiának, Árpádnak. A XI-XIII. századokban a vár a magyar királyok tulajdonában volt. IV. Béla király uralkodása idején jött létre a régi földvártól északra az új vár. A történelem folyamán az Ungvári vár különböző nemesi családok tulajdonába került. Az 1315-1317. évi felkelésben a vár helyőrsége is részt vett, melynek veresége után a várat Károly Róbert Drugeth Fülöpnek adományozta, aki elkezdte a mai vár felépítését. A Drugethek 369 éven át voltak a vár urai.

1679-ben Thököly Imre és serege megszállta a várost és elfoglalta a várat. 1691-ben a vár Bercsényi Miklós tulajdonába került, aki megerősítette azt, műkincsgyűjteményt hozott létre benne. A Rákóczi szabadságharc idején a vár fontos események színhelye volt. Az ungváriak csatlakoztak a fejedelem seregéhez.  A szabadságharc bukása után a vár az osztrák császár tulajdonába került. 1728-ban a vár leégett, helyreállítását később végezték csak el.  1780-ban, a várban a Munkácsi Görög Katolikus Püspökség kapott helyet.

Az Ung folyó jobb partján magasodó vulkanikus eredetű sziklára épült várat északkeleti oldalról meredek sziklafal, három oldalról mély és széles árok övezi. A vár bejárata a déli kaputorony felől található, többször átépített kapuzata felett megmaradt az utolsó átalakítás évszáma: 1592. A belső vár saroktornyos, háromszintes, belső udvaros. A belső udvaron a restaurációs munkák során félköríves árkádsor került elő, amely valószínűleg a XVIII. században épült.
A várkertben megtekinthető az a kiterjesztett szárnyú turulmadár, amely egykor a Munkácsi vár emlékoszlopát díszítette. A belső udvaron számos középkori épületmaradványt tártak fel. Ilyen például a régi várkút és egy a gótikus kápolna feltárt romja.