Nyitra vára

Pozsonytól 92 km-re keletre, a Kisalföld északi peremvidékét érintő Nyitrai-dombvidéken, a Nyitra folyó völgyében emelkedő dombokon fekszik. Az Északnyugati-Kárpátok belső vonulatához tartozó Tribecs-hegység s az annak részét képező Zobor-hegy északkelet felől érinti a város területét. A Nyitra {Nitra} városa felett uralkodó Várhegyet félkörben öleli körbe a hegyek felől érkező, a történelmi településnek nevét adó Nyitra folyó vize. A középkorban egy mellékág szigetként választotta el a D-felé elnyúló síkságtól a vár alatti háromszögletű területet, ahol kialakult az Óváros. Az 5 hektár nagyságú települést kőfallal övezték, míg a D-re elterülő – újabb folyóággal határolt – ovális alakú Külvárost már csak gerendákból rótt palánk védelmezte. 

Az újabb ásatási eredményeket kiértékelő Bóna István régész egyértelműen leszögezte, hogy a nyitrai Várhegyen az 5 méter széles, kazettás rácsszerkezetű fa-föld várfalat a X. – XI. század fordulóján létesítették. Ez az építkezési mód megegyezik a többi, országosan feltárt, korai vármegyei központok {például Szabolcs, Zemplén, Borsod, Abaúj…stb.} építési technikájával. Mindezen részeket a későbbi kővár építésekor megsemmisítették.  Nyitra vára 60 méter magasságra emelkedik a síkság fölé, míg tengerszint feletti magassága 218 méter. A középkorban még felvonóhíddal védett várkapuhoz napjainkban már egy barokk kőhíd vezet, aminek korlátját kővázák és szentek szobrai díszítik. A kapu mai formájában három évszázada épült ki, mindkét oldalról hatalmas ó-olasz típusú bástyák védelmezik. A XVI. – XVII. századi, igen jelentős átépítések ellenére is – amit az ágyúk megjelenése a hadászatban és a várostromokban -- kívánt meg, Nyitra erőssége a külső védőművekkel is kicsiny alapterületet, mindössze 0,84 hektárt képvisel. A külső kapu után közvetlenül eljutunk a korábbi bejárathoz, amit egykoron szintén felvonóhíd védelmezett.

A reneszánsz stílusú épület kapualján keresztül érkezünk el a szűk várudvarba, ahonnét jobbra lépcsősor vezet fel a vártemplomhoz, ami egyben a nyitrai püspök székesegyháza is. A lépcsősor oldalát is barokk stílusban faragott szentek kőszobrai díszítik. Az egyházi épület alsó és felső templomból áll, ezeket egymással és a püspöki palotával föld alatti folyosó köti össze. A K-i oldalt emelkedik a legkorábbi, XII. századi román stílusú Szent Imre templom, az É-i meredek oldal felől a gótikus stílusú Felső templom, míg D-felé a barokk korszakban emelt Alsó templom. Ez utóbbi hajójában állították fel a középkori püspökök befalazott síremlékeit. Mivel a török megszállás csak egy fél évre korlátozódott, a templomok szerencsésen átvészelték a vészterhes időszakot, csak a berendezéseiket pusztították el a pogányok. 

Jelenlegi egyházi felszerelései a barokk és a rokokó ízlésvilágát mutatják be. A nyitrai székesegyházhoz Ny-felől építették hozzá a zártudvarú, négyszögletes, emeletes püspöki palotát, míg a K-i oldalon emelkedik a korai időszakhoz {XIII. sz.?} köthető Vazul torony. Ez a védőmű, nevével ellentétben, későbbi keltezésű a XI. századnál, de így is a nyitrai vár erősség legrégebbi, napjainkig fennmaradt épülete.