Dévényi vár

A szláv mitológiában a Devina a szerelem Istennője, Szlávból magyarra fordítva a szót, asszonyt jelent. A legenda szerint egy nemes lovag apácát szöktetett meg a környéki kolostorból és a vár tornyába felé menekültek.
Amikor az üldözők már a sarkukba érnek ismerik fel, hogy milyen rosszul is döntöttek, mert a toronyban nincs már út, csak a felfele. A csúcsról kéz a kézben levetik magukat a hömpölygő mélybe, a Duna medrébe. Ahol vizet fogtak, ott rögtön egy szikla nőtt, amit azután csak asszonykő (weiber-stein) néven emlegetnek. A torony neve pedig apácatorony lett. A Szépasszony vára kifejezésből egyesek arra következtetnek, hogy az építtető egy valódi hercegnő lehetett.

Dévény vára (Hrad Devín), amely a Duna és a Morva összefolyásánál, egy hatalmas sziklaszirten áll, ritka lenyűgöző látványt nyújtó dominánsa a tájnak. Itt "írták" a szlovákok és Szlovákia legősibb történelmét. Szabálytalan alaprajza a várszikla alakjához illeszkedik. A vár területére a nyugati Morva kapun lehet bejutni. A félkör alakú bástyapárral védett kőkaput a 15. században, egy korábbi nagymorva-kori erődfalon építették fel. Néhány méterrel a kapu mögött, a gyalogjárótól jobbra található egy római korból származó, értékes régészeti műemlék. A 4. századból származó, kőből készült építmény romjainak alaprajza antik sírhelyre emlékeztet. A várdomb hátán a gyalogút kettéágazik. A baloldali elágazás ahhoz a helyhez vezet, ahol a 9. században nagymorva templom állt. A gyalogút jobboldali elágazása a középkori vár középső és felső részének konzervált romjaihoz vezet. A 15. század első felében két emeletes gótikus palotát építettek itt. Ez a 16. században egy reneszánsz palotával és új erődítménnyel bővült.

A palota egyes boltíves termeiben ma muzeális expozíció tekinthető meg, a Pozsonyi Városi Múzeum kiállítása. A középső vár udvarán található 55 m mély várkút keletkezése abba az időszakba nyúlik vissza, amikor a vár tulajdonosa a Garay család volt. A kút melletti kilátóteraszról a Dunára és az osztrák Braunsberg hegycsúcsra nyílik kilátás. A Duna és a Morva folyó kétszínű vizű összefolyásánál a gyönyörű tájból kimagaslik egy bástyaoromzatú, elegáns, karcsú torony. A monda szerint Apácatoronynak nevezték el. A 16. században kimélyített várárok feletti hídon és a lépcsőkön fel lehet jutni a vár felső részébe, ahol a 13. századból származó őrtorony romjai találhatók, melyet még a 15. században alakítottak át. Innét panorámaszerű kilátás nyílik a környékre.

A palota egyes boltíves termeiben ma muzeális expozíció tekinthető meg, a Pozsonyi Városi Múzeum kiállítása. A középső vár udvarán található 55 m mély várkút keletkezése abba az időszakba nyúlik vissza, amikor a vár tulajdonosa a Garay család volt. A kút melletti kilátóteraszról a Dunára és az osztrák Braunsberg hegycsúcsra nyílik kilátás. A Duna és a Morva folyó kétszínű vizű összefolyásánál a gyönyörű tájból kimagaslik egy bástyaoromzatú, elegáns, karcsú torony. A monda szerint Apácatoronynak nevezték el. A 16. században kimélyített várárok feletti hídon és a lépcsőkön fel lehet jutni a vár felső részébe, ahol a 13. századból származó őrtorony romjai találhatók, melyet még a 15. században alakítottak át. Innét panorámaszerű kilátás nyílik a környékre.

Figyelmedbe ajánljuk:

Mosonmagyaróvári vár-50 km

Pozsonyi vár-14 km