Bajmóc vára

Bajmóc vára a Nyitra folyó jobb partján, medréből kiálló sziklaszirtre épült a 13. században. A Pálffy család legfőbb birtokközpontjainak egyike. Része volt a középkori magyarországi végvárláncnak, később pedig a Trencsénighúzódó – 30 várból álló – védelmi vonalnak, amit Pozsonyból irányítottak az Osztrák–Magyar Monarchia alatt. A vár alatti denevérek lakta és az épülettel egybefüggő kéttavas cseppkőbarlang látogatható. A parkjában fakadó gyógyvíz is barlangot táplál. Olyat, amit már az ősember is lakott. A vár előtt álló, 28 méter magas és 12 méteres törzsátmérőjű, több mint 700 évesre becsülthársfát a hagyomány szerint Csák Máté ültette 1301-ben. Úgy tartják, hogy Mátyás király is tartott országgyűlést alatta, és mint király, a fa hűs árnyékában hozott elég sok rendeletet. „Oklevelei közül számosat állított ki innen sub tilia nostra Bajmocensi, a "mi bajmóczi hársfáink alól" keltezte
A várban található múzeum az európai művészet emlékeit mutatja be. A tárgyak csak egy kis részét képezik annak a gyűjteménynek, melyet a vár utolsó tulajdonosa, Pálffy János gróf gyűjtött össze. Pálffy gróf kívánsága, mely szerint valamennyi összegyűjtött műtárgy egy jövőbeni múzeum tulajdona legyen, sajnos nem vált valóra. Az örökösök a gyűjtemény tárgyainak túlnyomó többségét értékesítette.