Vajdahunyad vára

Vajdahunyad vára Erdély legimpozánsabb és leglátványosabb, teljesen épen maradt középkori vára, a régió leghíresebb turisztikai látványossága. A lenyűgöző gótikus várkastély, egyik legnagyobb magyar regényírónk, Mikszáth Kálmán szavaival élve a "várak királya". A Vajdahunyad csúnya, ipari városa fölé emelkedő dombon büszkén trónoló sasfészek hat évszázad történelmének emlékét őrzi és hirdeti, nemcsak a Hunyadiakét, hanem erdélyi fejedelmek és hányatott sorsú családokét is. Ez a vár szolgált mintául a sokak számára ismert, az 1896-os millenniumi ünnepségek részeként a Városligetben épült Vajdahunyadvár megmintázására.

A tatárjárás után épült fel az a vár, melyet Zsigmond király adományozott Hunyadi János apjának, Vajknak 1409-ben. Érdekes módon az adománylevél már külön megemlítette az akkor hároméves kisfiút, Hunyadi Jánost. A pletykák szerint Zsigmond király feltűnően önzetlen támogatása hátterében az állhatott, hogy Hunyadi János az ő törvénytelen fia volt. Az tény, hogy Zsigmond végig nagylelkűen egyengette Hunyadi János katonai karrierjét.

A Hunyadiaknak adományozott várat Hunyadi János kaputornyokkal, és védőbástyákkal látta el, külső tornyos várrá alakítva. 1446-ban építik a gótikus várkápolnát, 1452-ben a kéthajós gótikus lovagtermet. Hunyadi halála után özvegye, Szilágyi Erzsébet reneszánsz ízlés szerint bővíti, ekkor épül az északi épületrész udvarán látható Mátyás-loggia. Későbbi tulajdonosa, Bethlen Gábor fejedelem az északi szárnyra egy, a délire két emeletet húzatott, ekkor barokk belső díszítést kapott a kastély. A XVIII. századtól kincstári tulajdon, így elkerüli az osztrák megsemmisítési parancsot, mely annyi várunk pusztulását okozta. Nem kíméli azonban több tűzvész, ami komoly pusztítást végez, az 1870-es években Steindl Imre és Schulek Frigyes tervei alapján restaurálták. Napjainkban szinte teljes épségében fogadja a látogatókat.

Vajdahunyad vára, túlzás nélkül állítható, Erdély, sőt egész történelmi Magyarország egyik leglátványosabb, legmonumentálisabb várkastélya. A négy pilléren nyugvó fahídon lehet a mélyen futó Zalasd vize felett közvetlenül bejutni. A kiváló állapotú udvarból jobbra nyílik az erdélyi gótika gyönyörű alkotása, a lovagterem, ahol középkori fegyverekből álló kiállítást rendeztek be. A bejárattól balra találjuk a Szilágyi Erzsébet által építtetett reneszánsz Mátyás-loggiát, melyben Mátyás király lakott a hagyomány szerint. A loggia felső emeletén még láthatóak, a nem túl jó állapotban lévő freskórészletek, melyek a Hunyadi család életének egyes jeleneteit ábrázolják.

A lépcsőházon keresztül jutunk a lovagterem fölötti Országházba, a gótikus teremben nagy fontosságú rendezvényeket, tanácskozásokat tartottak. Innen a Kapisztrán-toronyba jutunk, melynek éke egy eredeti gótikus kandalló. Az udvaron látható pompás neogótikus árkádsor Steindl Imre alkotása. Ugyancsak a várudvarból nyílik a gótikus várkápolna bejárata. Az alagsorban Hunyad vármegye kétezer évvel ezelőtti históriája állandó kiállítás keretében elevenedik meg.