Déva vára

Tizenkét kömijes ésszetanakodék
Magoss Déva várát hogy felépittenék
Hogy felépittenék félvéka ezüstér
Félvéka ezüstér félvéka aranyér
Déva várossához meg is megjelöntek
Magoss Déva várhoz hézza is kezdöttek
Amit raktak délig leomlott estére
Amit raktak estig leomlott röggere...

Kömives Kelemenné
(Székely népballada)

A Maros mentén haladó fontos kereskedelmi út mellett áll a Várhegy, egy 371 m magas vulkanikus kúp – ezen található Déva vára. A területen már a római korban volt erődítés, a mai várat a 13. század elején kezdték el építeni. Ez a legrégebbi királyi várak egyike. A tatárjárás után IV. Béla újjáépítteti a tatárok által felgyújtott várat. Évszázadokon át az erdélyi vajdák fennhatósága alá tartozik, de volt Hunyadi János tulajdonában is. Ő erődítette meg a várat az akkori legújabb hadászati követelmények szerint. A török háborúk alatt ugyanis nagyon jelentős erődítmény volt: a törökök által megszállt területekről induló támadásokat kellett feltartóztatnia.

A várban Dobó István is raboskodott, akit Izabella királyné vetett fogságba. Szintén itt raboskodott Dávid Ferenc, az unitárius vallás alapítója: a vár közepén emléktábla jelzi azt a cellát, ahol a vallásalapító négy és fél hónapot raboskodott, majd elhunyt. 1657-ben elfoglalták a törökök. Bethlen Miklós 1660-as feljegyzése szerint Déva vára a legbiztosabb erősség Erdélyben, sőt talán egész Európában is. 1687-ben a császári csapatok visszafoglalják a továbbra is fontos erődítményt. A Rákóczi-szabadságharc idején két évig a kurucoké. Ezután 1719-ig kijavítják a várban keletkezett sérüléseket. A földsáncok viszont 1798-ban már nagyon rossz állapotban vannak, az árkoknak csak nyomait látni. A 19- század elején az erdélyi főhadparancsnok elárverezteti, ezután az építőköveket a környékbeli építkezésekhez használják fel.

A 19. századi pusztulásokat I. Ferenc javíttatja ki 1817-29 között. Sajnos a vár romlását az 1848-49-es szabadságharc egyik rejtélyes balesete indította el: a várerőd lőporraktára felrobbant 246 áldozatot követelve. A vár így védhetetlenné vált, a megmaradt őrség kivonult belőle. Bem apó és Guyon Richárd csapatai a már pusztuló vár alatt tették le a fegyvert.
A vár legrégebbi része a hegytető található, ezt egyre inkább bővítik, míg a 18. századi földből készült erődítések – melyek gróf Stephan Stainville tábornagyhoz köthetők - szinte a hegy lábáig érnek. Ezen erődítés fala mellett, kettő kapun át közelíthetjük meg a várat. A felső vár külső falgyűrűje a 17. században készült, Bethlen Gábor idejében, róla nevezték el a nyugati oldal rondelláját. Stainville tábornagy itt is építkezik: a K-i és a NY-i oldalon egy-egy bástyát építtet, s ekkor alakítják ki a kazamatákat is, valamint sütödét és lakóhelyiségeket emelnek. A belső falgyűrű a vár korai időszakából származik, az észak-keleti oldal kaputornyán át megközelíthető. E falon belül, a kaputorony folytatásában volt a négy szintes palotaszárny. Ezzel szemben egy másik nagy palota állt, amely alatt pince is volt. A várudvar északi és déli végében egy-egy torony lehetett, valószínűleg ezek a legrégibb építmények. A ciszterna az udvar ÉNY-i oldalán van.

A vár falai még ma is több emelet magasan állnak. Kutatása, helyreállítása - megszakításokkal - folyamatban van.
Meg kell még említenünk Kőmíves Kelemenné közismert balladáját, amelynek tragédiája a dévai vár épülésekor játszódik.