Gyulai vár

Fotó-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/

Gyula város legrégebbi épített öröksége a több mint 600 éves vár, a valamikori Magyar Királyság egyetlen épen maradt gótikus sík vidéki téglavára. Nincs több olyan világi épületünk, amely ennyi Zsigmond-kori belső térrel rendelkezik.
A várakról kialakult képpel szemben a gyulai erődítmény sík terepen áll, s az adottságoknak megfelelően a legkönnyebben hozzáférhető, helyben rendelkezésre álló agyag adta téglából épült. Az elhelyezkedés és az építőanyag ellenére a 16. század második felében Gyula Eger és Szigetvár mellett az ország három legerősebb végvárának egyike volt.
A gyulai uradalmat 1403-ban adományozta Zsigmond király Maróti János macsói bánnak. A Marótiak kihalásával a terület a király, Hunyadi Mátyás tulajdonába került, aki fiának, Corvin Jánosnak adományozta azt. A vár 1566-ban (Szigetvár elestének évében) került török kézre, 63 napon át tartotta a hatalmas, megközelítőleg 30 ezres török sereggel szemben mindössze 2 ezer várvédő. Tulajdonképpen nem is bevették, a várbeli készletek fogyása és a kitörő vérhas járvány miatt adta fel azt Kerecsényi László várkapitány. A 129 évnyi török uralom után a területet a Harruckern család kapta meg, a várat gazdasági célokra hasznosították: pálinka- és sörfőzőt, illetve cselédlakásokat alakítottak ki benne. A sikertelen 1705-ös kuruc ostrom után a katonai jelentősége megszűnt.

Fotó-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/

A történelem forgatagába még 1849-ben került be: itt szállásolták el a fogoly Damjanich János és Lahner György tábornokokat. A vár régészeti feltárása és rekonstrukciója az 1950-es években kezdődött meg, múzeum 1962, színház 1964 óta működik benne. Mai, teljesen megújult formájában 2005-től 24 kiállító teremmel várja a látogatókat.

Figyelmedbe ajánljuk

 

 

 

 

Almásy-kastély-500 m

Pósteleki kastélyrom-14 km

Szabadkigyósi Wenckheim kastély-19 km