Rábaszentmártoni templom

Fotó-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/

Területe már a római korban is lakott volt. Ezt bizonyítja az iskola utcájától északra található római halomsír. 1964-ben Franz Csenar földbirtokos egy 83  cm. magas fehér márvány torzót talált ezen a helyen, mely Ikaroszt, Daidalosz fiát ábrázolta. 1981-ben Franz Lauda szántóföldjén egy római sírkő bazalt tufából épített alapzata került elő, magát a sírkövet sajnos nem találták meg. A Burgenlandi Tartományi Múzeumban találhatók egy itt feltárt kora császárkori római női sírból származó pénzérme, két fibula és bronz övcsat. A pénzérme Traianus császáré volt. A szántások során vélhetően több római halomsír is elpusztult.

A mai települést 1387-ben említik először, de ennél sokkal régebbi lehet. Régi temploma már a 13. században állt, plébániáját is ekkor alapították. Templomát Szent Márton tiszteletére szentelték. Korábban ez a terület az Őrvidékhez tartozott, ahová királyaink a csatlakozott népekből határőrzőket telepítettek. A 12. században a németújvári grófok birtoka volt, majd 1183-ban III. Béla király az akkor alapított szentgotthárdi ciszterci apátságnak adta. 1266-ban IV. Béla a dobrai vár uradalmához csatolta. 1387-ben Luxemburgi Zsigmond Dobra várát az uradalommal együtt a Széchy családnak adományozta. 1605-ben a Rába völgyével együtt Bocskai hajdúi dúlták fel. 1607-ben a dobrai uradalom a Batthyány család birtoka lett.

Fotó-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/

 

Figyelmedbe ajánljuk:    
     
Vasdobra vára-12 km Felsőlendva vára-20 km Németújvári vár-29km