Kismartoni kastély

 

Fotó-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/

Az Esterházy-kastély eredete egy XIII. századi várra nyúlik vissza, amelyet később újra és újra átépítettek, valamint bővítettek. Mára a kastély színvonalas kulturális rendezvények helyszíne, és betekintést ad az Esterházy hercegek főúri világába.

Az 1652-es vezekényi csatában elesett Gróf Esterházy László után az öcs, Pál lép bátyja örökébe, aki 1663 és 1672 között rezidenciává építteti át a várat, mert az kinézetében a legkisebb mértékben sem felelt meg a főúri lakhelyekről alkotott elképzeléseinek. A tervek elkészítésével a lombardiai Comóból származó Carlo Martino Carlone mestert bízta meg. A végső kivitelezés azonban valószínűleg Filiberto Luchese udvari építész terveire támaszkodott. A vár átalakítása nyomán – amely szinte felért az épület újjáépítésével, és közel tíz évet vett igénybe – az épület elnyerte azt a formáját, amelyet az udvari rész és a főhomlokzat mind a mai napig megőrzött. 

Fotó-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/

A kastély csak a XIX. században kapja mai egységesen sárga színét.

A gazdag stukkódíszítést a felső-itáliai Andrea Bertinalli mester készítette. Többek között tőle származnak a főhomlokzat, valamit az udvari homlokzat párkányzata alatt és a kastélyudvar pilasztereinek talpazatán található torzfejstukkók is. A barokk korban népszerű torzfejstukkódíszekről számos legenda kering. Az egyik szerint a rossz szándékú és önző udvari tisztviselők visszatartották a stukkókészítőket megillető munkadíjat, és azt saját szórakozásukra költötték. A keresetüktől megfosztott művészek pedig bosszúból e tisztviselők – grimasztól eltorzult – arcait örökítették meg.

A kastélyt mély vízárok vette körül, melynek külső bélésfalainak vastagsága akár a négy métert is elérte. A kastély egyetlen bejárata az előtérből a kastélyudvarba vezető felvonóhíd volt.

 

Fotó-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/

Már a következő évben szükségessé váltak bizonyos javítási munkálatok. 1680-ban például a tetőfedésére szolgáló, de már megrongálódott zsindelyeket cserélték tetőcserépre, de éppígy javításra szorultak a kastélyárok balusztrádjai és az ablakok is. Az 1683-as törökellenes harcok azonban valamennyi elvégzésre váró munka kivitelezését megakadályozták.
A kastély számára II. Miklós, Esterházy Antal herceg fia uralkodása alatt következik el a második fénykor. Rezidenciája klasszicista stílusban történő átépítéséhez és kibővítéséhez sikerül megnyernie a francia Charles Moreau építészt, aki a forradalmi klasszicizmus egyik legismertebb képviselője. Moreau csak a barokk épület központi részét kívánta meghagyni, a kert és a kastélytér felőli oldalra modern helyiségeket, a keleti és a nyugati oldalhoz pedig egy-egy háromemeletes oszlopcsarnokos épületet tervezett. A keleti épület a színháznak és az operának, a nyugati bővítés pedig az Esterházyak képtárának adott volna helyet. A tervezett hozzáépítésekkel a kastélyfront hossza háromszorosára növekedett volna. A kastély kert felőli oldalának átépítése 1803-ban kezdődött Ehmann hercegi építész vezetésével. A park felőli két tornyot részben lebontották, majd újra felhúzták, ezután mind a négy torony egységes alacsony sátortetőt kapott. A két északi torony között a mai Haydn-terem előtt került kialakításra a kertre nyíló terem. Moreau hatalmas, húsz korinthoszi oszlopon nyugvó oszlopcsarnokból álló bejáratot épített, amelyhez mindkét oldalon egy-egy tágas felhajtó csatlakozott.

1809-ben azonban a Moreau által elképzelt projekt munkálatait le kellett állítani, mivel a franciák elfoglalták Kismartont. A herceg napóleoni háborúk során keletkezett nagy adósságai, valamint a tömérdek pénzt felemésztő életvitele miatt a kastély további átépítésére nem nyílt lehetőség. A jelenlegi létesítmény ezért csak töredékében tükrözi az eredeti grandiózus terveket.
Renoválási munkálatok a XIX. század végén

Fotó-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/

A XIX. század végén olyan felújítási munkálatokba kezdenek, amelyek az utcai szárny első emeletén található reprezentációs célú helyiségek nagy részének mai megjelenésére is hatással vannak. A kastély barokk és klasszicista külső stílusjegyein alig változtatnak. A XX. század első évtizedeiben sem történik említésre méltó változtatás.

Az 1945. év azonban gyökeres változást hoz a kastély rendeltetését illetően. A II. világháború utáni megszállás időszakában ugyanis az elkövetkező 10 évre a kastély épületében kap helyet a burgenlandi tartományi kormány hivatala, majd később a tartományi bíróság is. A burgenlandi tartományi kormány a történelmi épület fontosabb részeit 1969-ben bérbe veszi.

Az Esterházy-kastély Burgenland legjelentősebb kulturális műemléke. A fényűzően berendezett pompás termekben valósággal megelevenedika hercegi múlt és az Esterházyak udvari élete. 

 

Figyelmedbe ajánljuk:    
     
Fraknó vára-23 km Soproni tűztorony-23 km Kismartoni Kálvária-hegy