Újabb 9 természeti látványosság Magyarországon

2017.04.09 11:20

Tihanyi barlanglakások: Tihany és a Tihanyi-félsziget a Balaton igazi ékszerdoboza, megannyi látnivalója között találjuk a tihanyi barlangkások épületegyüttesét. A levendulamezők, az apátság, a gejzírkúpok és két Árpád-kori templomromja, az apáti templomrom és az újlaki templomrom mellett méltó helyet foglalnak el ezek a régi időkben készített remetelakok.

Olvass tovább: ITT

Barlangszínház:A Kőfejtő anyagát adó lajtamészkő keletkezése 10-12 millió évre vezethető vissza. Ebben az időben a környéket a Pannon-beltenger borította. Sekély, meleg vizében éltek azok a mészvázas vörösmoszatok, amelyek hatalmas iszaptömeget hoztak létre. A mésziszapba rakódott bele sokféle állat teteme és növény maradványa. Ezek együttese alkotja a lajtamészkövet.
A leggyakoribb vezérkövület alkotók a mohaállatok, a vastaghéjú osztrigák, a fésűskagylók, a tüskésbőrűek, a csigák és a halak körébe tartoznak. Különlegességként említhetjük a lajtamészkőben előforduló cápafogakat. A bánya hatalmas termeinek falán és a 15-25 méteres oszlopain jól megfigyelhetők a megkövesült állat- és növénymaradványok.

Olvass tovább: ITT

A Római fürdőA szurdokokban igen gazdag Bakony kétségkívül leglátványosabb pontja, a Gaja Bakonynána és Jásd közötti áttörése, a Római fürdő. A zúgó vízesések a függőleges sziklafalak aljába medencéket vágtak ki, melyek állítólag már a rómaiak idejében is fürdőhelyül szolgáltak. A Római fürdő vízesése A Gaja hatalmas, téglatest alakú sziklatömbökről dübörög alá a mélybe, különösen csapadékos időben látványos jelenség a sziklalépcsőkön átbukó, tajtékzó víz. A néhány méteres vízesés érdekes kis medencéket vájt ki a sziklába, a patak aztán megszelídülve folytatja útját a mohos, függőleges sziklafalak alkotta szorosban.

Olvass tovább: ITT

Az Ördög-árokAz egészséges környezet, a tiszta levegő szinte sarkallja a turisztikát kedvelőket az erdőjárásra. A közeli Ördög-árok és Gizella-barlang egész napos szórakozást nyújt. Túraleírás: Az Ördög-árok fenséges szurdokának kialakulásához a víz mélyítő-romboló hatása, barlangjáratainak beszakadása is hozzájárult. A völgyoldal szikláiban, ereszeiben csaknem 50 kisebb-nagyobb fülke, barlang, hasadék bújik meg, a szurdok alját hatalmas, mohás szikladarabok borítják. Az árok egy meghatározó pontja az Ördög-gát.

Olvass tovább: ITT

Nyakas-kőA kiédesedô Pannon-tenger által formált sziklaalakzatok nemcsak a kistáj, hanem a tágabb régió leglátványosabb természeti szépségei közé tartoznak.
Kiemelkedô a kilátás- és rálátásponti jelentôsége, szép panoráma nyílik innen a Biai-tóra és Etyek felé. A Nyakas-kő és környéke két élőhelytípust foglal magába, amelyek többnyire együtt, egymás mellett fordulnak elő. Ez a kétféle élőhelytípus a sziklagyep és a sztyepplejtő.

Olvass tovább: ITT

b

Ingókövek /Pákozd/: A Velencei-hegység Magyarország egyetlen olyan gránit alapkőzetű területe, ahol a kőzet közvetlenül a felszínen látható. „Pákozd környékén körülbelül 350 millió éves gránittömbök találhatók, a hozzávetőlegesen pontos életkorukat anyagvizsgálati módszerekkel lehet meghatározni.” A sziklacsoportok az eróziónak ellenállva váltak ilyenné, a köztük lévő hasadékokból ugyanis a víz és a szél felszínalakító munkája kihordta a törmeléket. 

Olvass tovább: ITT

Bazaltorgonák: A Szent György-hegy orgonasípokat mintázó pompás sziklacsoportja bástyaszerűen meredezik az égbolt felé, messziről hívogatja a túrázókat. A bazaltoszlopok aljában húzódó hegylábi törmeléklejtő, mint egy különleges szőnyeg teríti be a hegy alját (lábát) a fagy hatására felaprózódott, gravitációs úton összehalmozódott bazaltzúzalékkal. Fantasztikus, holdbéli hangulata van e sajátos szőnyegnek, életnek nyoma alig van, csupán néhány zuzmó tengődik a kőzettörmelék felszínén. A bazalthegyek nemcsak geológiai értékek, festői tájkép részei, hanem számos ritka növény- és állatfaj élőhelyei is. 

Olvass tovább: ITT

Szentbékkállai kőtenger: Szentbékkállától Mindszentkálla  felé húzódik, s talán itt a leglátványosabb. A falu fölött emelkedő Kő-hegyen ház nagyságú kövek is láthatók. A legváltozatosabb kőformációkban gyönyörködhetünk s olyanok is vannak, amelyek mozognak ha valaki rálép. Valaha az itteni intenzív vulkánikus tevékenységet követően feltörő kovasavak, hévizek a laza homoküledékeket összecementálták, amit a szél, a csapadék, az erózió tovább formázott. A kövek nagysága és magassága meglepő. Némelyik ház nagyságú, mások betöltenek egy egész szobát. Mintha óriás járt volna e tájon, aki rossz, vagy jó kedvében gigászi kődarabokat hajigált.

Olvass tovább: ITT

Tanú hegyei: A Balaton-felvidék legszebb és legértékesebb természeti szépségei a tanúhegyek, amelyek a geográfusok szerint nemcsak tanúskodnak a letűnt időkről, de titkokat is őriznek a földtörténeti újidő, miocén és pliocén korából. Ekkor még az ország nagy részét sósvíz, vagyis a Pannon-tenger borította.
A tanúhegyek egy korábbi lepusztult, lekopott terület eredeti magasságát mutatják.

Olvass tovább: ITT

9 természeti látványosság Magyarországon

Megmutatjuk miért is szeretjük a Balatont