Udvarhely vármegye


Címere

A vármegye területe nagyrészt hegység volt, amely délnyugat-északkelet irányba ereszkedett alá. Területén feküdt a Hargita hegység. A legfontosabb folyója a Nagy-Küküllő. Északról és keletről Csík vármegye, délről Háromszék és Nagy-Küküllő vármegyék, nyugatról pedig Maros-Torda és Kis-Küküllő vármegyék határolták.A vármegye 1876-ban alakult Udvarhelyszékből (korábban: Telegdiszék, benne Bardóc és Keresztúr fiúszékek). 1919-től gyakorlatilag, majd 1920-tól hivatalosan is Románia része, annak ellenére, hogy a lakosság 

99%-a magyar nemzetiségű volt. A második bécsi döntés értelmében a terület nagyobbik része 1940–1944 között újra Magyarországhoz tartozott, ám ez később érvénytelenné vált, visszakerült Romániához. 1960-ban területét a romániai Hargita, Kovászna, Maros és Brassó megyék között osztották fel. 

Udvarhely vármegye székhelye, Székelyudvarhely