Hajdú vármegye


Címere

Hajdú vármegye az 1876-os megyerendezés során jött létre az 1876. XXXIII. törvénycikk alapján, pontos területét pedig az 1877. I. törvénycikk határozta meg. Gerincét az addigi Hajdú kerület városai (Nánás, Dorog, Böszörmény, Hadház, Szoboszló és Vámos-Pércs) adták. Ezeken kívül hozzácsatoltak még tíz községet Szabolcs megyéből (Csege, Balmaz-Ujváros, Téglás, Egyek, Nádudvar, Püspök-Ladány, Szovát, Tetétlen, Földes és Józsa-Szent-György), illetve hármat Bihar megyéből (Kaba, Mike-Pércs és Sámson).

A trianoni békeszerződés teljes egészében Magyarországnak hagyta és az 1923-as megyerendezés sem érintette Hajdú vármegyét. A 2. világháború után azonban az 1945-ös megyerendezés során hozzácsatolták Szabolcs megyétől Fülöp, Nyírábrány és Nyírmártonfalva községeket.
Jelentős változás az 1950-es megyerendezéssel következett be, mikor Hajdú megyéből és Bihar megye egy részéből, valamint néhány Szabolcs megyétől átcsatolt községből létrejött Hajdú-Bihar megye Debrecen székhellyel. Ezzel az önálló Hajdú vármegye 74 éves története végetért.

Had vármegye székhelye, Debrecen /1920 körül/