Győr vármegye


Címere

Győr vármegye a legöregebb magyar vármegyék egyike.Szent István király Győr (Geur) német lovagot nevezte ki győri ispánná.Ő a Győr nemzetség őse, és a város, illetve vármegye névadója is.
1177-ben említik először a ma, minden történész által hitelesnek tartott ispánjának nevét.1185-ben III.Béla király egy oklevele utal a létező győri várispánságra.
A vármegye iratai 1552-től a nemesi közgyűlés jegyzőkönyvei 1580-tól folyamatosan fennmaradtak.

Székesfehérvár 1543.évi török elfoglalása után a vármegye Győrtől délre eső területe török hódoltsági terület. 1593-ban a vármegyében van 493,5 porta 859 adózó családfővel.1594-1598 közt a vármegye teljesen török kézen.
1785-1790 közt II.József király rendeletére összevonták Győr, Moson, Komárom, Sopron, Vas, Veszprém, Esztergom vármegyéket Győri Kerület néven a győri székhellyel.
1809 augusztus és november közt a vármegye területe, Csilizköz kivételével, a Magyarországi megszállt területek néven létrejött francia katonai közigazgatás része.
1918-tól a vármegye Dunától északra fekvő területei Csehszlovákia része.
1923-ban Magyarországon maradt területeit a szintén csonka Moson és Pozsony vármegyékkel összevonták, létrehozva Győr, Moson és Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyét, melynek neve a második világháború után Győr-Moson megye lett. Ez az 1950-es megyerendezéskor egyesült Sopron megyével, így jött létre Győr-Sopron megye, melynek neve 1990 óta Győr-Moson-Sopron megye.

Győr vármegye székhelye, Győr