Beszterce-Naszód vármegye

Címere

Beszterce-Naszód vármegye területének teljes részét a Keleti-Kárpátok hegység csoportjai foglalták el. Egyike volt a Magyar Királyság leghegyesebb vármegyéinek. Legfontosabb folyója a Beszterce. Északról Máramaros vármegye, keletről Bukovina osztrák tartomány és Románia, délről Csík vármegye, Maros-Torda vármegye és Kolozs vármegye, míg nyugatról Szolnok-Doboka vármegye határoltaBeszterce-Naszód vármegye 1876-ban alakult Beszterce vidéke és Naszód vidéke, valamint Doboka vármegye és Belső-Szolnok vármegye egyes részeinek összevonásával.

1918-tól a vármegye Románia részévé vált. A második bécsi döntés értelmében 1940- 1944-ig a vármegye visszakerült Magyarországhoz, ekkor Budatelke és környéke is ide került, ami 1918 előtt Kolozs vármegye Nagysármási járásához tartoztak.
A második világháború után újra Románia része lett. Jelenleg az egykori vármegye területének nagy része a romániai Beszterce-Naszód megye része, Kosna és Radnalajosfalva pedig Suceava megyéhez tartozik..

Beszterce-Naszód vármegye székhelye, Beszterce /1940/