Bács-Bodrog vármegye

Címere

Bács-Bodrog vármegyét az 1802. évi VIII. törvénycikk hozta létre Bács és Bodrog vármegyék egyesítésével, melyek már a 13. század elejétől léteztek.

A vármegye területét az Oszmán Birodalom elfoglalta a 16. században és a török uralom idején a Szegedi szandzsák része volt. 1699-től a Habsburg Birodalom által létrehozott Bácska régió részévé vált, 1751–91 között a Tiszai Koronauradalomhoz tartozott. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a vármegye a Szerb Vajdaság része 

lett, majd 1849–1860 között a Szerb Vajdaság és Temesi Bánság része volt. 1873-ban Bács-Bodrog vármegyéhez csatolták a Sajkásvidéket.
Bács-Bodrog vármegye déli, nagyobbik részét 1918-ban elfoglalta, majd a trianoni békeszerződés alapján megszerezte a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság. 1918–1922 között e terület egyike volt a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság megyéinek Újvidék székhellyel.
A Magyarországnak meghagyott kisebb rész szintén önálló megyeként működött tovább, melynek székhelye 1941-ig Baja volt. Ez 1941-1944 között kiegészült a déli, elszakított területekkel, székhelye ezekben az években ismét Zombor volt.
A második világháború után visszaálltak a trianoni határok, Bács-Bodrog vármegye déli része újra Jugoszláviához került, az északi rész pedig ismét Baja székhellyel működött tovább.
Bács-Bodrog vármegye megszűnésére az 1950-es megyerendezés során került sor, amikor egyesítették Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye déli részével Bács-Kiskun megye néven.
A vármegye déli része jelenleg a Vajdaság Autonóm Tartomány része.

Bács-Bodrog vármegye székhelye, Zombor