Abaúj-Torna vármegye



Címere

Abaúj-Torna vármegye az 1881. évi LXIV. törvénycikk értelmében a korábbi Abaúj és Torna megyék egyesítésével jött létre . A két megye egyesítésével egyidejűleg az addig Torna vármegyéhez tartozott Dernő, Hárskut, Kovács-Vágás, Lucska, Barka, Borzova és Szilicze községeket Gömör és Kis-Hont vármegyéhez csatolták. Az említett települések (Borzava és Szilice kivételével) már a Bach-korszakban átkerültek Gömör és Kishonthoz, de 1860-ban Torna vármegyéhez tértek vissza.

Bach-korszakban átkerültek Gömör és Kishonthoz, de 1860-ban Torna vármegyéhez tértek vissza.

Abaúj vármegye határait az 1881. évi LXIII. törvénycikk részben rendezte. Szepes megyéből Stoószt, Sáros megyéből Tihanyt Abaúj megyéhez , Alsó-Regmecz, Felső-Regmecz, Kis-Bányácska, Kis-Kázmér, Mátyás-háza, Mikóháza, Vily (Vilyi pusztával), Biste és Felső-Golop községeket Abaúj megyétől Zemplén megyéhez csatolták.
1884-ben Borsod vármegyétől Szent-Jakab község Torna-Abaújhoz, illetve Abaújtól Zemplén vármegyéhez került Erdőhorváti, Komlóska és Regéczi-három-hutta.
1918. december 29-én cseh csapatok vonultak be Kassára, de a tanácsköztársaság alatt ismét magyar közigazgatásba került, ekkor a vármegye élére direktóriumot állítottak, és a vármegyét 5 járásra (Hídvégardó, Encs, Gönc, Abaújszántó, Szikszó) osztották.
1920-ban a vármegye magyarországi területe 1690 négyzetkilométerre, a lakók száma 92358-ra, a települések száma pedig 138-ra esett vissza. A csonka vármegye nem rendelkezett kórházzal, ekkor döntöttek a szikszói kórház felépítéséről. 11 település kívánta, hogy Zemplénhez csatolják őket, hiszen közigazgatásuk ellehetetlenült. Abaúj-Torna a Hegyköz 15 községéből, füzérradványi központtal szolgabírói kirendeltséget létesített. (A neve később hegyközi kirendeltség, központja Füzérkomlós lett). A belügyminiszter a 149.218/1923. számú határozattal vetette el a vármegye Zemplénnel való egyesítés tervét. 1938-ban az első bécsi döntés értelmében Abaúj-Torna vármegye területe ismét kiegészült, székhelye pedig újra Kassa lett.
A második világháború után a bécsi döntések érvényüket vesztették, és visszaállították az 1938-as csehszlovák-magyar határt, az elnevezését egyszerűsítették Abaúj vármegyére. Az 1950-es megyerendezés eredményeként Abaúj megye Borsod-Gömör és Zemplén megyékkel egyesülve Borsod-Abaúj-Zemplén megye részévé vált

Abaúj-Torna vármegye székhelye, Kassa /1938/