Nagytótlaki rotunda

Fotó-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/

A szinte érintetlen természeti környezetben lévő kis település Muraszombattól 14 km-re északkeletre szlovéniai Goričkotájegységben, a Muravidék északi részén, a magyar határ közelében, a Kebele patak völgyében fekszik.
Az alsómaráci síkság északi része szelíden emelkedik a tagolt, dombos Õrség felé, az erdõs tájat azonban kettévágja a trianoni rabló béke során meghúzott szlovén-magyar országhatár. A termékeny síkság Szlovéniához tartozik, a dombosabb Õrségnek pedig az egyik része Szlovéniához került, a másik része Magyarországon maradt. Az Õrségbe látogató magyar turisták többnyire tudomást sem szereznek a határhoz közeli, de azon túl fekvõ nevezetességekrõl, amelyek egyike a nagytótlaki Szent Miklós körtemplom. Ezen kívánunk segíteni az alábbi képek és leírás közreadásával. Ez a Szlovéniában szokatlan, kör alaprajzú, román stílusú épület a Kebele-patak völgyében, érintetlen természeti környezetben található.
A templom a XIII. század közepén épült. Elsõként 1365-ben említik, az építtetõre vonatkozó adat nem maradt ránk. Szerencsére, a templom története nem túl mozgalmas s ennek köszönhetõen az épület szinte érintetlenül õrzi az eredeti állapotot. Az 1778-as vizitáció jó állapotban találja. A szentély helyére ugyan 1845-ben tornyot építettek, de ez ma már nincs meg. A muemlék jelenlegi állapota két muemléki restauráció eredménye. 1956-ban feltárták az eredeti szentély alapjait, 1978/79-ben pedig az 1845/46-as átépítés során eltorzított épületnek (a szentély helyreállításával) visszaadták a középkori alakját.

Fotók-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/


A kõ alapzaton téglából épült falak állnak, amelyeket kúp alakú zsindelytetõ fed. A keleti oldalon a körtemplomhoz egy alacsonyabb, félkör alakú oltárhelyiség csatlakozik. A templom külsejét surun elhelyezett függõleges sávok, un. lizénák tagolják, amelyek a tetõ alatti, farkasfog díszítésu koszorút hordják. A déli oldalon lévõ bejárat mellett három félköríves ablakocska van a falba vágva. A templom belsejében, a falat tíz különbözõ nagyságú, félköríves fülke tagolja, amelyek egykor ülohelyként is szolgálhattak. A hajó kerek kupolával, az oltár apszisa pedig félkupolával boltozott. A templomnak korábban agyagpadlója volt. A kerek alaprajz, a külsõ lizénák, a koszorúpárkány, a félkör alakú apszis, a kupola és a földszinti falfülkék, románkori épületrõl tanúskodnak és a XIII. század közepére utalnak.

1910-ben 757, többségben szlovén lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. Lakói régebben is szlovének voltak, amint azt magyar neve is jelzi (a magyar tót szó egykor minden szláv népet jelentett és ez a terület is a Tótság nevet viselte). A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott, 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett. Még ebben az évben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 

Fotók-Kocács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/

 

 

Figyelmedbe ajánljuk:     
     
Muraszombati várkastély-17 km Belatinci Zichy-várkastély-20 km Szent Márton-templom-12 km