Trianon Történelme

 

1, Az Osztrák-Magyar Monarchia létrejötte:

A duális állam létrejötte egy kompromisszum eredménye. Az osztrák udvari körök belátták, hogy az egységes és abszolutisztikus osztrák birodalom nem tartható fenn. Az ekkor még főleg a volt nemes földbirtokosokból álló, rendi jellegű magyar uralkodó osztály az 1848-as áprilisi törvényekhez szeretett volna visszatérni, ennek eléréséhez azonban szintén nem volt elegendő ereje.


A létrejött kiegyezésben egyeztették össze a bécsi udvar nagyhatalmi törekvéseit a magyar vezető rétegnek azzal a törekvésével, hogy Magyarország belső berendezkedését teljes egészében maguk határozhassák meg, ellenállva az iparosodás által hozott társadalmi változásoknak és a nemzetiségi mozgalmak egyre erősödő követeléseinek. Ez a kompromisszum azonban szükségképpen eltérő belső politikai fejlődéshez vezetett a két államban.
Mivel közjogi értelemben a kiegyezés nem egyszerűen a közös uralkodó és a magyar vezető réteg, hanem éppen annyira a két birodalomfél között jött létre, ezért a létrehozott konstrukció elengedhetelenné tette, hogy Ausztriában is alkotmányos berendezkedés jöjjön létre. Ennek eredménye lett a dualista államszövetség, az Osztrák–Magyar Monarchia.

2, Az Osztrák-Magyar Monarchia fennállása:
A Monarchia két felének parlamentje (az Országgyűlés és a Birodalmi Tanács) és kormánya önállóan intézte államának ügyeit.
Közös ügyeknek csak a külpolitika és a hadügy, valamint az ehhez szükséges pénzügyek számítottak. Közös bank- és valutarendszert, valamint a közös vámrendszert is fenntartottak, ezek azonban nem közös ügyek voltak, hanem a két önálló állam közötti megállapodáson alapultak. A két állam jegybankja az Osztrák–Magyar Bank volt.
A soknemzetiségű birodalom a nemzetállamok születésének idején jött létre, így a politikai élet nagy része a tizenegy különböző nemzet vitáiból állt. Elsősorban az osztrák-magyar, a cseh-osztrák és a magyar-horvát politikai konfliktus, valamint az erdélyi románkérdés volt feszült, ezek a viták nagy port kavartak.
A Monarchia fennállásának ötvenegy éve alatt gazdasági szempontból rengeteget fejlődött, modernizálódott és – a nemzetiségi elnyomástól eltekintve, illetve amellett – politikailag egyre liberálisabbá vált, ez azonban nem járt együtt a politikai élet demokratizálásával.
Az Osztrák–Magyar Monarchia egykori területén ma 69 millió ember él.

Monarchia felbomlása és Trianon:


Az első világháborút közvetlenül kiváltó ok a szarajevói merénylet volt. 1914 nyarán egy szerb nacionalista szervezet tagja lelőtte a Bosznia-Hercegovina fővárosába látogató Ferenc Ferdinánd osztrák–magyar trónörököst és annak feleségét.
Ez a terrorcselekmény indokot szolgáltatott arra, hogy az Osztrák- Magyar Monarchia leszámoljon Szerbiával. Így végül Ferenc József - Németország biztatására - 1914. július 28-án hadat üzent Szerbiának. Ez azonban azt jelentette, hogy Szerbia védelmében Oroszország is hadba lépett. 1914. július 28-án üzent hadat az Osztrák–Magyar Monarchia Szerbiának, miután a belgrádi kormány és I. Péter király (ur. 1903-1921) elutasította az öt nappal korábbi bécsi ultimátumot. A hadüzenet mozgásba hozta a szemben álló európai katonai szövetségeket, ezáltal néhány napon belül világméretű háború robbant ki, mely négy év alatt romba döntötte Európát.

A Monarchia létének az I. világháborús katonai vereség és a nemzetiségi mozgalmak felerősödése vetett véget. Noha az USA támogatta a Monarchia fennmaradását, de a többi antant tagállam (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország) nem osztotta az USA ezen nézetét, így a Monarchiát feloszlatták. Az utódállamok közül Ausztria és Magyarország viselte a politikai felelősséget a háborúért. 

Az 1918. november 3-án Padovában,  majd november 13-án Belgrádban fegyverszünetet kérő Magyarország elvesztette az első világháborút, így aztán szembe kellett néznie a soknemzetiségű Monarchia korábbi kisebbségeinek követeléseivel, aminek a háború előtti nagyhatalmi helyzetben azok nem tudtak érvényt szerezni. Az ország területén egyre-másra alakultak a nemzetiségi tanácsok, melyek programjában a háború előtti cseh, román, délszláv tervek párosultak az antant ígéreteivel. Ezek a tervek Magyarország területének felosztását helyezték kilátásba. A tervezett békekonferencia jóindulata érdekében az őszirózsás forradalom (1918. október 31.) után népköztársaságot létrehozó Károlyi Mihály és kormánya nem állta útját a Felvidéket, Erdélyt és Délvidéket megszálló szerb, csehszlovák és román hadseregeknek, ez pedig súlyos hibának bizonyult.

A trianoni békeszerződés a versailles-i békerendszer részeként született meg, melyet a világháború lezárását követően egy másfél éves konferencia készített elő. A győztes antant hatalmak 1919. január 18-án kezdték meg a tanácskozást a Párizs környéki kastélyokban, ahol a „négy nagy”, Clemenceau francia, Lloyd George brit, Orlando olasz miniszterelnökök és Wilson amerikai elnök szava dominált. A legyőzöttek képviselői is részt vettek a tárgyalásokon, de tényleges ráhatásuk nem volt az események menetére, csupán az 1919. júliusától születő szerződéseket írták alá.

A trianoni béke pontjai ismertek: 

Magyarország elveszítette területének és lakosságának mintegy kétharmadát, ennek megfelelően 320 ezer négyzetkilométer területű, húszmilliós középhatalomból 90 ezer négyzetkilométeres, hétmillió lakost számláló kisállammá vált. Románia megszerezte a Partiumot és Erdélyt, a délszláv állam a Délvidéket, Csehszlovákia pedig a Felvidéket és Kárpátalját. A béke minden más szempontból is gúzsba kötötte az országot, miután a háború egyik felelőseként tetemes jóvátételt szabott ki Magyarországra, hadseregét 35 000 főben határozta meg, és számos egyéb gazdasági és katonai kérdés kapcsán sértette a vesztes állam szuverenitását.
A trianoni békéről tehát mindezek alapján elmondható, hogy erőszakos diktátum volt, melyet egyoldalúan kényszerítettek Magyarországra, és amely végül megtagadta mindazon elveket, melyek nevében megszületett. Annak ellenére, hogy a területüket gyarapító országok célja hivatalosan a nemzeti önrendelkezés megvalósítása, önálló nemzetállamok létrehozása volt, a békekonferencián valójában az a cél vezérelte őket, hogy Magyarország területéből minél nagyobb részt szerezhessenek meg.

 

 
 
Könyvajánló: