Árva vára

Fotó-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/

Fotó-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/


Árva vára  Árvaváralja  község mellett az Árva folyó szintje felett 112 méterre magasodó sziklára épült.
Az Árpád-házi királyok uralkodása alatt ez a vidék a hatalmas kiterjedésű nagy-zólyomi erdőispánsághoz tartozott, kis lélekszámú szláv lakosságának a királyi ispán parancsolt. Első okleveles említése 1235-ből való, amikor II. Endre király Synk nevű hívének adományozta a Tátrától nyugatra lévő erdőségeket. Az ő leszármazottai a tatárjárás borzalmai utáni nagy várépítési hullámban emelték az első erődítményt egy keskeny sziklagerincre. A 15. század elején már a hatalmas birtokszerző, Stibor erdélyi vajda mondhatta a magáénak a várat, 
amely történetének legsötétebb időszakát  Peter Komorowsky rablólovag uralma alatt élte meg, akinek garázda fegyvereseit messzi környék védtelen lakossága rettegte.
A 16. században békésebb esztendők jártak, ekkoriban a dúsgazdag Thurzó főnemesi família lakta. Ettől fogva új, fényes korszaka kezdődött a fenyőrengetegekkel körbevett árvai erősségnek, amely jelentős bővítéseken esett át. Az eredetileg kereskedelemmel és nemesércbányák víztelenítésével foglalkozó, valamint a Fugger céggel közös rézbányákat működtető család több tagja is magas állami méltóságokat ért el, tárnokmester, országbíró, királyi helytartó és két nádor is kikerült közülük.
Az utolsó hadi cselekmények 1709 tavaszán zajlottak a magas sziklacsúcsot koronázó erődítmény körül. Babocsay Ferenc várkapitány előbb sikerrel támadta meg az ostromra felvonuló császáriak hadoszlopát, de a túlerő elől kénytelen volt visszahúzódni a várba, majd rövidesen elfogyott az élelmiszere, ezért kapitulálni kényszerült.
A szabadságharc után Árvát a császárhű Erdődy és Pálffy főúri családok kapták meg, így az erősség elkerülte a leromboltatást. E családok tagjai közül kerültek ki az árvai főispánok is. A sok évszázados épületekben továbbra is laktak, ezért karbantartották, Zichy Ferenc gróf uradalmi főkormányzó utasítására az 1800-as évben kitört hatalmas tűzvész pusztítását is kijavították. 1852-ben - miután az a hír járta, hogy a várba fog látogatni maga I. Ferenc József császár is - a tulajdonosok sietve helyreállították romladozó részeit. 1868-ban az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legelső Vármúzeumát nyitották meg falai között, amely korszerűsítve napjainkban is működik, hűen mutatva be az ide érkező seregnyi látogatónak Árva várának históriáját és környezetének élővilágát.
Az erőd három külön várrészből áll, amelyek a hegyoldal három magassági fokán egymás fölé épültek. A bejárati kaputól felvonóhídon át vezet utunk a hosszú alagútba, amely patkó alakban kanyarodik az alsóvár udvarára. Balról látható a várkápolna, amelyben a Thurzó főnemesi család sírboltját találjuk. A középső vár két oldalát kerek ágyúrondellák szegélyezik. A mintaszerűen restaurált helyiségekben, üvegvitrinekben a környező vidék növényeit és állatvilágát mutatja be egy kiállítás, de az erősség régi óraszerkezete vagy a tulajdonos főúri famíliák tagjait ábrázoló olajfestmények is figyelemreméltók. Az egyik kisebb udvar sarkában találjuk a sziklába vésett 91 méter mélységű várkutat. A vadászterem falát díszítő freskókat még Corvin János liptói herceg megrendelésére készítették a 15. század végén.

 

 

Figyelmedbe ajánljuk:    
     
Liptószentmiklósi víztározó-51 km Csorba tó-85 km Bajmóc vára-104 km