Nagytábori vár

 
SZERKESZTÉS ALATT!!!
 

 A településtől északnyugatra, egy hozzávetőlegesen kelet-nyugat irányú, viszonylag keskeny platón áll Nagytábor (Veliki Tabor) vára. Mára már csak a belsővár maradt fenn, de létezett egy külsővár is, nyugaton nyíló kapuval, s ennek keleti szegletében állt a ma látható objektum. Maga a vár szabálytalan, nagyjából ötszögletű alaprajzú, nyugati oldalán két kerek bástyával, északon nagyméretű, téglalap alaprajzú épülettel, amelynek nyugati oldalán nyílik a várkapu. A nyitott várudvart délről loggiás várfal zárja le. Délen egy kisebb, keleten egy nagyobb bástya keríti. Az udvaron, szinte kitöltve azt, ötszögletű öregtorony, feltehetően a vár legősibb magja található.

A település és plébániájának első írásos említése 1334-ben Ivan zágrábi főesperesnek a zágrábi káptalan helyzetéről szóló oklevelében történt "Ecclesia sancti Gheorgii de Zothla" alakban. Története szorosan kapcsolódik a 15. század második felében tőle északnyugatra felépített Nagytábor várának történetéhez, melynek első birtokosai a Cilleiek voltak. Első írásos említése 1497-ben "Thabor aliter Wrbowicz" néven történt. Ezután királyi vár, majd 1502-ben Corvin János horvát-szlavón bán a Rákayaknak adta, akik egészen 1793-ig a család kihalásáig birtokolták és sokat építettek rajta. Ekkor a birtok a koronára szállt, majd I. Ferenc császár báró Johann Thugut osztrák diplomatának adományozta. Később újra a kincstáré, melytől a Grünwald család vásárolta meg. Ma is az ország egyik legépebben megmaradt vára, Oton Iveković festőművész tulajdona.
Maga Desinić kis zagorjei falusias jellegű település. Plébániatemplomát 1590-ben említik abban az oklevélben, melyben Rudolf király éves vásár tartását engedélyezi a Szent György templom és a Szent Anna kápolna körül. A templomot 1639-ben építették fel a mai helyén, majd 1676-tól barokk stílusban bővítették. 1688. szeptember 6-án szentelte fel Alexandar Ignjat Mikulić zágrábi püspök. A mai plébániatemplomban 1902-ben tartottak először istentiszteletet. Az iskola csak 1843-tól működik a településen, első tanítója a zlatari Mihalj Šibl kántortanító volt. Az első iskolaépületet 1864-ben kezdték építeni és 1865-ben nyitotta meg kapuit.
A településnek 1857-ben 199, 1910-ben 393 lakosa volt. Trianonig Varasd vármegye Pregradai járásához tartozott.

 

Figyelmedbe ajánljuk:    
     
Trakostyán vára-37 km Varasd vára-72 km Csáktornya-86 km