Veszprémi vár

Fotó-Kovács Zoltán  /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/


Fotó-Kovács Zoltán
 /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/

Már a XI. században jelentősebb település alakult ki a Séd patak mentén, amit Szent István királyunk az egyik katolikus püspökség székhelyének jelölt ki. A Szent Mihály-székesegyházat oltalmazó várfalak a meredek szakadékos hegyoldalak szélén húzódtak végig. A XIII. század végén sokat szenvedett a veszprémi püspökség a nagyhatalmú Csák nemzetségtől, akik az ellenpárti Kőszegiekhez tartozó egyházat kirabolták és felgyújtották, sok egyházfit legyilkolva. Miután Anjou Károly király a XIV. század első harmadára legyőzte a tartományurakat, Veszprém vidékére is béke költözött, megindultak a jelentősebb helyreállítások. Virágzása a XVI. században hirtelen véget ért, amikor az országot bekebelezéssel fenyegető török hódítók egyre közelebb nyomultak hozzá. A hódoltság korában összesen tizenhétszer cserélt urat a veszprémi vár.

 A közeli Székesfehérvárral és Várpalotával együtt a török hódítók dunántúli uralmának kulcsát jelentette, ezért meghódításáért nem sajnáltak semmilyen anyagi és emberáldozatot. A veszprémi püspökök a mohácsi csata utáni években a biztonságosabbnak ítélt sümegi várba menekültek el, így a továbbiakban Veszprémben a Habsburg császár és király által kinevezett várkapitányok parancsoltak, épületeiben főként a nagy létszámú helyőrség lakott. Első török ostromát 1552-ben szenvedte el. Mivel három oldalról mély sziklaszakadék határolta, csak dél felől támadhatták eredményesen, ezért itt emelték legkorszerűbb védőművét, az ágyúk számára kialakított olaszbástyát. A kuruc szabadságharcok alatt Heister császári generális csapataival elfoglalta, majd puskaporral felrobbantatta védműveit.


Fotók-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/
A vár falai kérdőn égbe nyúlnak
S, mesélnek a megderengő ősz múltnak
Kis kápolnájának hívó szavára
Lelkem, még betér egy esti imára...


Szabóné Horváth Anna /Veszprém/


A háborús idők elmúltával a Várhegyet ismét visszakapták az egyházi intézmények, egyetlen keskeny utcájának két oldalán sorra emelték a csodálatos barokk épületeket, amelyek ráépültek a középkori várfalakra, sőt azok udvarát egészen a meredély szélére tolva, új támfalakat húztak eléjük. Ezek látszanak középkori várfalaknak, melyeket legépebb formában a Tűztorony környékén találhatunk meg.

Fotók-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/

 

Figyelmedbe ajánljuk:    
     
Várpalotai Thury vár-24 km Cseszneki vár-35 km Úrkúti-őskarszt-27 km