Somolyi Templomrom

Fotó-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/

A 16. században elpusztult plébániatemplom maradványa Regöly határában, a településtől nyugatra, mezőgazdasági terület közepén, kisebb emelkedőn áll.
Tamási és Hőgyész közötti 65-ös úton kb. a 35-36. km közt már látszik a somolyi templomrom. A Somolyi-patak két ága által ölelt földnyelven álló somolyi templomrom az elpusztult középkori Somogy falu maradványa. A egykori Somoly falu megmaradt templomának tornya a Regölyi határban áll. A település már a kora Árpád-korban is fennállt a terepbejáráson gyűjtött kerámia tanulsága szerint, bár Somolyt 1388-ban említik először a krónikák. A falu akkori birtokosa Kont Miklós nádor és testvére Kont Bertalan volt. A birtokot Zsigmond királytól kapták, majd Ozorai Pipó szerezte meg, aki a terület felét a fehérvári káptalannak adta tovább. Az 1542-es adatok 23 adózó portát említenek, ami körülbelül 120 fős lakosságot jelent, ám az ezt követő évben már elnéptelenedett a település a török hódítás miatt.
A török megszállás után elhagyatott faluban a templom akkor még bizonyára állt. Az első ijedelem után a lakosság lassan visszaszivárgott, vagy mások települtek be, a török adatok 29 nős és 17 nőtlen családfőt írnak össze ez körülbelül 150 embert jelent.
1622-ben Somoly már Eszterházy tulajdon, lakossága pedig rác.
A XVIII. század elején az osztrák császári csapatok kiűzik Tolna Megyéből a rácokat engedetlenség és adófizetés elmulasztása miatt. Ezt követően nem sokkal 1715-ben újratelepítik Regölyt és az ekkor már néptelen Somolyt a faluhoz csatolják. A templom ekkorra már rom, nem a török ideje alatt pusztult el, hanem a hódoltság után a vidéket újra birtokba vevő népesség hordta el annak anyagát építkezéseihez. Mészáros Gyula 1960-as években kisebb ásatásokat végzett a torony körül, amit a torony statikai megerősítése követett. Újabban a Wosinsky Mór Megyei Múzeum munkatársai is végeztek ásatásokat a helyszínen. Így tudjuk, hogy a toronnyal együtt 19.5 m belső hosszúságú, 5,25 m szélességű hajóval rendelkező gótikus téglaépület sokszögű, a nyolcszög három oldalával záródó, négy sarkán 110-120 cm hosszú támpillérekkel megerősített, 4,75 m széles szentélyét, benne az egykori, 2 m hosszú oltár téglából épített alapozással. Az épület felmenő fala csupán helyenként maradt meg, legfeljebb három téglasornyira. A templom még használat idején megsérült, erre utal a szentély keleti záró falának használt, töredékes téglákból való újra falaztatása.A templomot belül négyzetes és háromszög alakú padlótéglák borították, ám a nagymértékű újkori bolygatás miatt ezekből egyet sem találtak meg eredeti helyén. A szentély omladékából festett, színes vakolatdarabok kerültek elő. Néhány ablakszemtöredék bizonyítja, hogy az épület bizonyos ablakai üvegezve voltak. A szentély esetleges boltozatára utaló bordák nem kerültek elő, a hajó síkfödémes lehetett. A középkorban általános templom körüli temetőből 12 sírt tártak fel. Kettőt az épület részleges pusztulása után annak törmelék tégláival raktak körül. Néhány esetben koporsó nyomait is megfigyelték. A halottakat szinte kizárólag melléklet nélkül temették el, csak egy sírban figyeltek meg egy pár öntött bronz ruhakapcsot.
A hajó északi oldalán nyitott szelvényben valószínűleg a sekrestye keleti falának egy tégla híján teljesen kiszedett alapozási árkát tárták fel. A templomtorony közelében, a hajó belsejében nyitott szelvénnyel az épület nyugati karzatát keleti oldalról tartó pillért, vagy annak alapozását szerették volna tisztázni, de 1,5 m mélységig nem bukkantak rájuk. Az újkori bolygatás feltehetőleg megsemmisítette ezeket. 

Fotó-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/

 

Figyelmedbe ajánljuk:

 
     

Simontornya vár-39 km

Dég Festetics-kastály-52 km

Ozorai Pipó vár-39 km