Sárospatak vára

Fotók-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/

Perényi Péter főispán kezdte el építtetni az erődítményt, a mohácsi csata után az 1530-as években. Először a ma is látható, legrégebbi rész a Vörös-torony készült el, majd szépen körbeépítették a lakópalota szárnyaival. I. Rákóczi György 1616-ban lett a birtok új földesura, miután feleségül vette Lorántffy Zsuzsannát, innentől kezdve élte az épület a fénykorát, itt rendezte be a család udvartartását, innen irányították szépen gyarapodó birtokaikat. A Rákócziak idején a XVII. században nagyszabású építkezések folytak az akkoriban divatos reneszánsz formavilág jegyei szerint. 1646-ban készült el például a belső udvaron látható gyönyörű Lorántffy-loggia, a magyar reneszánsz építészet kiemelkedő alkotása.
Az erős erődítményt a törökök nem is háborgatták, csak a XVII. század végén a kuruc mozgalmak idején érte el a várat a csatazaj. 1708-ban falai közt tartották a Rákóczi-szabadságharc híres utolsó, jobbágyfelszabadító országgyűlését. A kuruc szabadságharc után osztrák tulajdonosai a belsővárból kényelmes lakhatást biztosító főúri palotát varázsoltak, míg a külsővár részben felrobbantott ágyúbástyáit a környékbeli lakosság hordta el, hogy köveiből lakóházakat emelhessen. Az 1960-as években történt meg a vár teljes renoválása, azóta a környék egyik meghatározó turisztikai látványossága a pataki vár.

Fotók-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/

A Rákóczi-kiállítás szabadon, míg a Vörös-torony csak vezetéssel látogatható. A hangulatos folyóparti Várkertből lépünk a belső vár udvarára, figyelmünket először a komor vártorony és a mellette lévő légiesen könnyed reneszánsz Lorántffy-loggia ragadja meg.A várkastély magva, és egyben legrégebbi része a közel négyzetes alaprajzú, ötszintes Vörös-torony. Legalsó szintjének falai keskeny lőrésekkel áttörtek, kapuját gazdagon díszített reneszánsz faragványok ékesítik, a homlokzatokat pedig domborműves oromzatú ablakok törik át. A torony bejárati szintjén konyha, sáfárház, kancellária, kincstár és levéltár helyezkedett el.A torony védelmi jellegét érzékeltetik a harmadik és negyedik szint között a homlokzatok mögött húzódó védőfolyosók és az ezekből nyíló lőrések.  A torony termeiben Rákóczi korabeli bútorokat, és gyönyörű reneszánsz ajtó és ablakkereteket csodálhatunk meg. A negyedik szinten látható nagy terem, a lovagterem különösen szép reneszánsz faragványairól és a XVI. századi ornamentális falfestéséről híres. Délről csatlakozik hozzá I. Rákóczi György hajdani, gyönyörű török falicsempékkel burkolt fogadószobája. A torony tetején létesített kilátóteraszról csodálatos kilátás nyílik a Bodrogra, a városra, és jól áttekinthető az egész vár alaprajza.

 
Fotók-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/

A Vörös-toronyhoz nyugat, illetve észak felől csatlakozik a rombusz alaprajzú, sarkain kiugró bástyákkal erődített, a várostól árokkal elválasztott várkastély, az egykori belső vár. Az udvar legértékesebb része a keleti szárnyat és a tornyot összekötő oszlopos-árkádos lépcső és a loggia, melyet Lorántffy Zsuzsanna építtetett (Lorántffy-loggia). A vár másik szárnyában találjuk a szabadon látogatható Rákócziak dicső kora c. állandó kiállítást, amely a Rákóczi család történetét mutatja be, különös hangsúlyt fektetve II. Rákóczi Ferenc fejedelem életére és a szabadságharc eseményeire. A jól átgondolt kiállításon a korhű bútorokon, ruhákon kívül olyan érdekességeket is találunk, mint a fejedelem gyerekkori ábécés könyve, rodostói trónusának másolata, vagy a saját kezével faragott gyertyatartók. Az északkeleti sarokbástya szegletén, az emeleten a XVII. századi "Sub-Rosa erkély" ugrik ki. Nevét a kerek erkélyszobácska festett boltozatának zárókövét díszítő stilizált rózsáról kapta. A már barokkba hajló reneszánsz motívumokkal díszített szobában tartották a Wesselényi-féle összeesküvés titkos tárgyalásait, I. Rákóczi Ferenc, Nádasdy Ferenc, Zrínyi Péter, Frangepán Ferenc részvételével. A várkastélyt árok választja el a várkerttől, a külső várfalra is ki lehet menni, ahonnan fantasztikus a kilátás a Bodrog partjára és a várépületre.

Fotók-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/

1631-től 1648-ig működött a sárospataki vár külső udvarán I. Rákóczi György erdélyi fejedelem ágyúöntő műhelye. Mintegy 80 ágyúcsövet öntöttek itt, az évszázadok alatt romossá vált épület teljesen eltűnt a XX. századra. A 2006-ban megkezdődött régészeti feltárás után az erdeti alapfalakra építették rá a modern épületet, tökéletesen rekonstruálva az egykori ágyúöntő tevékenységeket. Az ipartörténetileg különleges kiállításon az ágyúöntés folyamatait láthatjuk az öntőminta elkészítésétől az öntésen át a kész ágyúcsőkig. Láthatjuk a régészeti ásatás során előkerült leleteket, az ágyúöntő műhely eredeti részleteit, illetve a rekonstrukcióval kiegészített elemeit, a munkafolyamatokat megelevenítő enteriőröket és a mindezt animáció segítségével megjelenítő filmet. Érdemes először a filmet megnézni és utána végig járni a folyamatokat lépésenként bemutató jeleneteket. AVörös-torony külső védelmi rendszerének fontos része volt az ismét látogatható Olaszbástya. A nagyméretű lőrésekkel tagolt ágyúteremben különböző méretű szakállas puskák másolatai, kerekes agyra (lafettára) szerelt lövegek másolatai, kőből faragott ágyúgolyók láthatók.  A keleti folyosóág egyik fülkéjében várbeli katonák mindennapjaiból vett jelenet kapott helyet. 

Figyelmedbe ajánljuk:

 
     

Szerencs vára-38 km

Diósgyőri vár-79 km

Muhi csata emlékhely-86 km