Prépostsági romok, Dömös

Fotó-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/

A község Ny-i végén elterülő temetőben, körülkerített területen, szabadon álló, keletelt, háromhajós, két Ny-i tornyos, háromapszisos templom föld feletti maradványai, váltakozó magasságban kiegészítve. A főszentély alatt, a mellékhajók apszisaiból megközelíthető altemplomban, az ásatások során előkerült lábazatok, fejezetek, téglából falazott pilléreken, másodlagosan elhelyezve. Kőből falazott kitöltőfalak és vasbeton szerkezetű lefedés. A templom D-i falához épült, téglalap alaprajzú királyi palota feltárt romjaiból egy dongaboltozatú pince látható. 1063-ban I. Béla, 1079-ben I. László király tartózkodott itt. Dömös a 11. században királyi birtokközpont volt, ahol királyi ház (ennek helye ismeretlen) és templom vagy kápolna is állt. A prépostságot Álmos herceg alapította, 1107-ben szentelték fel a templomot. Az építkezéseket II. Béla fejezte be 1138-ban. A prépostság épülete 1321-ben elpusztult. 1702-ben falait felrobbantották. A Dunára néző falnál kialakított kápolnát 1743-ig, az új templom felépüléséig használták, köveit is ennek építéséhez hordták el. Régészeti feltárása 1977-ben történt, helyreállítása 1989-ben.

Fotó-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/

A Dobogókő utcában, nem messze a Petőfi tértől terül el az a telek, amelyen a romok találhatók.
A templom föld feletti építményéből csak csekély romok maradtak meg. A középhajó vastag falainak maradványait a szentély előtt néhány méter magasságig, az oldalhajók apszisát az előbbihez simulva, de már alig kiemelkedően a föld színéből mutatja be koznzerválva.  A többi, ami a terepszint felett látható, beton kiegészítés, így a két torony lábazatának jelzése is. A mellékhajók apszisaitól kétoldalt egy-egy negyedköríves lépcső indul az altemplomba, mely a főhajó szentélye alatt fekszik. Itt hat középoszlop és a falakhoz támaszkodó tíz féloszlop tartja a keresztboltozat mezőit. Az oldalfalak részben faragott kövekkel burkoltak, részben köpenyezés nélkül láthatók a kitöltő kőfalak.
A szentély íves alaprajzú, mellette egy-egy félköríves fülke. A nyolcszögű pillérek, félpillérek, hevederívek téglából falazva helyreállítottak, néhány helyen az ásatások során előkerült lábazatok és fejezetek beépítésével. Az utóbbiak mindegyike más és más - geometrikus, növénydíszes vagy figurális - a román építészet gyakorlatának megfelelően. A boltozatok nem kerültek helyreállításra, üvegbeton szerkezet ad kellemes megvilágítást. A szentély D-i falához csatlakozott az egykori kúria. A feltárt romokból egy dongaboltozatos pince észlelehető.
A terület teljes feltárása még várat magára, de az altemplom látogatható.

Figyelmedbe ajáljuk:

 
     

Visegrádi vár-12 km

Esztergomi Bazilika-15 km

 Rám-szakadék-2 km