Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

Fotó-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/

A millennium korában az országgyűlés az 1896. évi VII. törvénycikkben örökítette meg a honfoglalás ezredik évfordulóját ("a honalapitás évezredes emlékének törvénybe iktatásáról"). A VIII. törvénycikk rendelkezik "a honalapítás ezredik évfordulójának megörökítésére alkotandó művekről", köztük a pusztaszeri emlékműről, melyet - romantikus szóhasználattal élve - az első országgyűlés emlékére állíttattak.Az emlékmű alapkövét 1896. június 27-én helyezték el, az avatására 1897. május 21-én került sor. Az emlékmű Kallós Ede szobrász és Berczik Gyula építész közös alkotása. A távolba tekintő vezért szablyával a kezében, ülő helyzetben láthatjuk. Azt a pillanatot örökítette meg a szobrász, amikor Árpád és a vezérek ezen a helyen sátrat verve, 34 napon keresztül az ország szokástörvényeit rendezték. Árpád itt magányosan, egyedül, ülve a távolba tekint. Háta mögött Kelet, előtte Nyugat, tekintete pedig Dél-Nyugatra fordul, mintha a jövőbe nézne, az „Örök Város”, Róma felé.

Fotó-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark egyik főépülete a Feszty-körképnek is helyet adó Rotunda. Az épület ma már belülről teljesen körüljárható. Az új kiállítások olyan korszerű multimédiás és interaktív elemeket is tartalmaznak, amelyek mindenben megfelelnek a mai kor múzeumi-turisztikai elvárásainak.

Fotó-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/

A 12. században épült a Bor-Kalán nemzetség monostora, mely az Alföld egykor leggazdagabb, legnagyobb szerzetesi intézménye volt. A millenniumi Árpád-emlékmű mellett található középkori monostor templomát 1970 és 1976 között tárták fel, s a bencés monostor lakóinak mindennapjaira fényt derítő ásatások napjainkban is folynak. A középkor folyamán a térségnek igazi rangot a – valószínűleg – bencés monostor és templom adott, melynek legkorábbi elődje körül, a Tisza magas partján már a XI. században település virágzott. Minthogy királyi út mentén feküdt – mely a Balkánról Szegeden át Budára vezetett – erős gazdasággal bírhatott. 1832-ben még biztosan állt a templom nyugati homlokzata és északi falmaradványa, amiről Pallavicini Ede festménye tanúskodik.

Fotó-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/

Ahogyan az ősi jurták, e pavilonok is az égre nyílnak. A kupolatetők díszeit, Csete Ildikó textilművész által készített templomi zászlók, valamint Nagy István által faragott padok motívumait a honfoglalás-kori ötvösművészet díszítőelemei ihlették. Az építmények sorát a Világmagyarság hajléka (1996) nyitja meg. Koronát idéz az 1998-ban épült Mamutfenyő-ház. Itt megtekinthetünk egy kaliforniai mamutfenyő-szeletet – bütüt –, melynek méretei tiszteletet parancsolnak: átmérője 6,3 méter, és a 80 cm vastag szelet tömege 7,5 tonna. A bütü korát is meghatározták: Krisztus után 200 körül kezdődhetett élete. Évgyűrűinek határain a magyarság történelmének nevezetes dátumai láthatóak.

Fotók-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/