Egervári vár

Fotó-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/

Az egervári várkastély Zala megyében, Egerváron található középkori várkastély, amely Magyarország nyugati védővonalának részeként hosszú ideig végvár volt. Alaprajza szabályos négyszög, a sarkokon ó-olaszbástya formájú tornyokkal. A szatmári béke után a vár erődítmény jellegét meg kellett szüntetni, ezért az 1700-as évek elején lebontották a belső vár északi szárnyát.
A vár első említése 1288-ból maradt fenn castrum Egerwar néven; ekkor adta át István bán fia Miklós János nádornak cserébe egy másik birtokért. 1325-ben a birtokosok a Geregye nemzetségből származó János és Mihály, akik utóbb az Egervári nevet vették fel. Egy 1409-es irat tanúsága szerint Henrik bán fiai lerombolták a várat. Az újjáépítésre Hunyadi Mátyás adott engedélyt Egervári László horvát bánnak 1476-ban. 1539-ben Nádasdy Tamás felesége, Kanizsai Orsolya örökölte a rossz állapotba került várat. A helyreállítást a nádor apja, Nádasdy Ferenc felügyelte.

Miután Kanizsa 1600-ban elesett, Egervár lett a végvár és így nőtt a hadászati jelentősége. 1664-ben sikeresen ellenállt a török ostromnak, de még ugyanabban az évben a törökök felgyújtották. 1671-ben a Wesselényi-féle összeesküvés következtében a várkastély a császár birtokába került. 1674-76 között a várkastély bérlője, Radonay Mátyás zalavári apát állíttatta helyre a megrongálódott épületet. 1676-ban a várat Széchenyi György kalocsai érsek kapta meg, aki folytatta az építkezést. 1712-ben a vár Széchenyi Zsigmondé lett, aki nagyarányú javításokat végzett rajta. 1760-ban a várat egy tűzvész nyomán ismét újjá kellett építeni. 1787-ben a vár ismét rossz állapotba került, és egyes részeit magtárként használták. A tulajdonosok már nem laktak benne, és a környező mocsár kiszárítása tönkretette a tartócölöpöket.

 

Figyelmedbe ajánljuk:

 

 

 

 

 

Sárvári vár-41 km

Németújvári vár-56 km

Keszthelyi Festetics kastély-54 km